A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Néprajz - Módy Gyorgy: Néphagyomány és helytörténet

6. kép. A Korhánhalmon összeszedik a leleteket a felszínre kiásott kultúrrétegből. Fotó: Sőregi, 1934 A halom Kodoimány elnevezését elősegíthette, hogy a Kodormány - Korhány szavak hasonló hangzásúak. Természetesnek tartjuk, hogy a két halom a nép száján a Korhán nevet kapta, hiszen a herpályi puszta Korhányhalmán kívül van ilyen nevű halom a gáborján-konyári út nyugati oldalán, a konyári templomtól délre 6,1 km-re, ettől északra van a Korhány vize. Gáborján legkeletibb határrészét is Korhánynak hívják. A Kis és Nagy Korhány halmok a konyár-esztári út déli oldalán vannak, közel a Kalló érhez. Találunk ilyen nevű halmokat Berekböszörmény, Szeghalom, Füzesgyarmat határában is, sőt egy 1640. évi adat szerint Korhányok-nak hívták a nem sokkal azelőtt elpusztult Szepes falu határában levő kettős halmot. Ilyen nevű halmokról tudunk Szolnok, Csongrád és Szabolcs megyékben is.

H A bihari nép tehát igen gyakran használta halmok sőt környékük megjelölésére a Korhán oo Korhány nevet. Sőregi János a kitermelt földből szedte ki a használható régészeti leleteket; kerámiatöredékeket, agancs- és csontszerszámokat, kőeszközöket, állatcsontokat. Szerencsére, Balogh Sándorék azokat az ép edényeket, amelyeket 13 Biharvármegye és Nagyvárad. 1901. i. m. 50. - Helységnévtár 1907. i. m. 546. - Biharvármegye. 1938. i. m. 473. - Helységnévtár 1973. i. m. 181. - Osváth Pál: Bihar vármegye sárréti járása leírása (Nagyvárad, 1875) 234. sköv. A Korhán-nak nevezett Kodormány halomra lásd Arch. Ért. LXXXIII. évf. (1956) 96., beszámoló B. Kutzián IdaKalicz Nándor ásatásáról. 14 Sőregi János: Halomkataszter (kézirat). Déri Múzeum Adattára. Régészeti Gyűjtemény. - Zoltai: i. m. 31-32. - A gáborjáni Korhány vize és Korhány határrész-neveket lásd Gáborján nagyközség határ leírása szelvényei. Hajdú-Bihar megyei Levéltár. Térképtár. BraK. 20/1-18. 655