A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Néprajz - Szathmári Ibolya: Lakodalmi szokások Hajdúszováton

így akarták megakadályozni, hogy elvigyék más faluba, vagy behozzák más faluból a menyasszonyt.

s A menyasszony költöztetésekor a fiatalok végig dalolták az utat, tréfálkoztak, a legények „kiviccelték" a vőlegényt. Amikor megérkeztek a vőlegényes házhoz, a fiatalok lerakták a szekérről az ágyneműt és a bútorokat. Az elrendezés már nem az ő feladatuk volt. A segítőket ezután borral, süteménynyel megvendégelték, de mulatozás nem volt. A menyasszonyköltöztetés csak az 1920-as évekig volt szokásban. A század elején még gyakran találkozunk az ágyvitellel, majd egyre ritkábban. Elmaradása azzal magyarázható, hogy a fiatalok nemcsak a vőlegényes háznál lakhattak, hanem ott, hol éppen hely 6. kép. Menyasszony és vőlegény 1934-ben 8 Trencsény régi időkből fennmaradt szokásnak tartja a menet elé vont kötelet: „Amikor még lovaslegények vezették a csapatot, virtusos cselekedetüket képezte, ha kardjukkal a kötelet el tudták vágni. Ha azonban a kötélbe láncot is rejtettek, akkor a kard nem ritkán ketté is törött, nagy mulatságára a kötél két végénél összegyűlt népnek". Trencsény Lajos: Lakodalmi szokások Hajdú-Hadházon. Ethn. V. )1894) 254-262. 38 Déri Múzeum 593