A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Néprajz - Bencsik János: Adatok a népi építkezés ismeretéhez a Közép-Tisza vidékéről

23. kép. Az előző kunyhó oldalnézetben. Ároktő, Irigyli. Fényképezte Bencsik J. szalmából (gyékényből) font kezdetleges fekhelyen töltötte az éjszakát. A szőlőben munkát végzők is csak akkor húzódtak az épületekbe, ha esős, szeles, hideg volt az időjárás. Egyébként a kunyhó belső fala mentén, a szabadban, árnyékos helyen főznek és pihennek. Rossz időben azonban fedél alá húzódnak, ilyenkor a kunyhóban főznek, ott sütik a szalonnát, ott melegszenek. Az Irigyli szőlőskertben szinte kivétel nélkül van padka. Többségében legalább L alakban húzódik a fal mellett, de sűrűn akadnak olyanok is, amelyek három fal mentén épültek. Egyedül az ajtó mögötti részt hagyták szabadon, ahová a hordót stb. helyezhetik. A padkáknak vályogból készült lábakat raktak, majd fából elkészítették a tetejét. Ezt követően mind a lábakat, mind a tetejét sárral betapasztják, a sarkoknál mintegy íüajjként megemelték a padkát. Fekvés közben e magasított résznek ez a funkciója is. Ugyanúgy meszelik a padkát is, mint az egész kunyhót. A padka alatt képezett üregeket tárolóként alkalmazzák. Oda helyezik a száraz tüzelőt, kisebb edényeket stb. Ilyen rögzített, sárból készült ülő és fekvő padkát nem építenek az árterületen levő kunyhókban. Ott azok tönkremennének. E célra négy lábon álló fakeretet ácsolnak össze. A derékajjat hol szalma, hol gyékény kötelekből fonják, vagy pedig erdei fából képezik ki. Utóbbi esetben szénával borítják le a fákat. Ilyen fekvőhelyet találtunk a lyukashalmi szőlőben, amelyet dikónak neveznek. A padka, illetve a dikó mellett még egy közvetlenül a földre épített fekvőhely is van. Ilyenkor a fekvőhelyet vályoggal vagy fával kerítik körül, szalmával vagy szénával tömik meg. A fekvőhelyet szüksígpokróccal takarják le, s úgy használják. Akinek bundája van, az csak a puszta padkára heveredik le a bundában. A kunyhók többségében nincs külön tüzelőberendezés, hanem a sárpadló közepén raknak tüzet, amely a használattól kiégett, gödrös. E megállapításunk 556