A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)
Néprajz - Varga Gyula: Az érmelléki szőlőkultúra
kezett s egy kisebb vacsora. A reggeli többnyire kalács, melyhez szőlőt ettek, vagy szalonnát ettek kenyérrel. A reggelit (fröstók) már kint a kertben fogyasztották el. Ebédre hagyományosan birkát vágtak. Azok is, akik különben nem foglalkoztak birkatenyésztéssel, a ház körül egész nyáron át egy-két bárányt vagy kost neveltek s az őszre kellően meghízott, szüretre aztán levágták. Mellé régebben minden esetben köleskását főztek. A juhhúsos kása a vidéken tipikus szüreti ételnek számított. Ujabban a juhhúst krumpli (kolompir) körettel főzik. Az ebéd kint, szabad tűzön, rossz idő esetén a pajtában készül. Az ebédhez minden lehető deszkát, ajtót, kádat, hordót felhasználva, ideiglenes asztalt és köré ülő alkalmatosságokat állítanak össze (48a, b sz. kép). A gyerekek, a nők egy része így sem fért az asztal köré, ezek szanaszét, ki hol tudott, ott ült le. A juhhúsos kása után a reggelről maradt kalácsot is felszolgálták s természetesen bort ittak. Vacsorára már a faluban került sor. Ebéd után a háziasszony egy-két segítséggel hazaindult s otthon baromfit vágott. Este rendszerint tyúkhúsleves, kacsasült várta a szüretről hazaérkezőket. A kacsasült mellé régen szintén köleskását, később kukoricakását készítettek. Ezt rucáskásának nevezték. A szüreti munkarend reggeli után kezdődött. A gazda vagy öreg gazda elosztotta a feladatokat. Legtöbben kosarat vagy más edényt fogtak, ezek lettek a szedők. A gazda először ezeket állította munkába. Megmagyarázta, hogy milyen szőlőfajtát kell szedni, milyen sorrendben haladjanak, felhívta a figyelmüket, hogy hagyjanak álló szőllőt, vagyis válogassanak olyan szebb fürtöket, melyeket el lehet tenni télire. Ezután kijelölte a gazda a puttonost, azt a mozgékony fiatalembert, aki a leszedett szőlőt puttonnal a szedőktől a szüret színhelyére szállította. Ezután egy-két férfi segítséget még maga mellé vett és elkészítette a feldolgozás színterét és eszközeit. Elsősorban beállította a szedő kádat, amelybe a puttonos a leszedett szőlőt gyűjtötte. Fejlettebb szőlősgazdák már a XX. századforduló óta szőlőzúzót (derálót) vettek. Akinek ilyen volt, ezt rátették a szedőkádra s a putto48/a. kép nos ebbe borította a lehozott szőlőt s 509