A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Történelem - Ormosi László: Debrecen árkon belüli utcanévváltozásai 1945-ig

szűnt és azt beosztották a Varga utcai közigazgatási utcaegységbe. De továbbra is megmaradtak az utcatizedek és velük a tízházgazdák. Az egyes közigazgatási utcák élére tanácsnoki rendfokozattal valamelyik városi tisztségviselő került, mint utcakapitány; ő közvetítette a tanácsi határozatokat, felügyelt a közhatósági rendelkezések megtartására, utasításokat adott az utcatizedeseknek, azok pedig a tízházgazdáknak.

9 Visszatérve az 1607. évi felosztáshoz, abból az időből, illetve addig a következő utcanevek maradtak még ránk: Barátok köze (Sas u.), Burgundia u., Darabos u., Fényes u.. Kis u.. Lázár u.. Kiscsapó u. (Rákóczi u.). Kopasz u., Nebánts u., Sárkány u., Iskola u. (valószínű Füvészkert u.), Szent-László u., SzentMihály u. A Fényes, Lázár, Nebánts utcák fekvése azonosíthatatlan. A Kopasz u., a Varga u. Szent Anna u.-i része lehetett, Sárkány utcának pedig talán a Szappanos utcát hívták. Szent-László u. a benne, vagy mellette épülő templomról kapta a nevet, a mai Szappanos utca őse. Szent Mihálynak a város egyik temetőjéhez vezető utcát hívták (a mai Mester utca). A XVIII. században addig nem hallott utcanevek jelennek meg az egykori feljegyzésekben, némelyik régi utcanév pedig eltűnik: Sárkány u.. Kopasz u., Lázár u., Szent-László u. Ahogy a város népessége szaporodik, újonnan keletkezett utcákkal, sikátorokkal, zugokkal találkozunk. Nagy telkeket eldarabolnak, s a hosszú főutcákat átjáró sikátorokkal kötik össze. Még a város kerítését is kijjebb viszik, hogy új házhelyeket nyerjenek. A Darabos, Nagy és Kisúj, Csokonai, Kishatvan, Kádas utcák mind úgy keletkeztek, hogy a jobbról balról eső derékutcák összeérő kertjeiből egy-egy darabot levágtak és azok helyén új utcát nyitottak. Már a XVII. század első felében megvoltak még a Typográphia, vagy Könyvnyomtató köz, melyet később Karancsi köznek is neveztek (ma Nyomtató u.). Kasza köz (a mai Thaly K. u.). Sánta köz (a Szent Anna u. elszűkült torkolata a Piac u. felől). Olajos u. (a Csapó utcai részen a mostani Veres u. irányában). Oláh u. (a Lorántffy u. elődje). A XVII. század közepétől kezdik használni a Szappanos u. nevet (sőt már meg is különböztetnek Kis- és Nagyszappanos utcákat is). Liba utcát (ma Vörösmarty, a város délkeleti részén). Félszer utcát (a Tímár u. nyugati részét), ekkor tűnik fel a Kishatvan u. is (eleinte csak a mostani Csokonait, majd később Jókait jelentette). A XVIII. század a fellendülés százada Debrecenben az utcahálózat szempontjából is. Ekkor Debrecen az ország legnépesebb városa. A század nyolcvanas éveiben huszonkilencezerre becsült lakosságával nagyobb Pestnél, Budánál vagy Pozsonynál. A megnövekedett számú polgárságnak ház kellett. Az új nevek egy része ekkor a már előző században is létező utcák nevének megváltoztatása, vagy a névtelen sikátorokra ragadt valamilyen tájékoztató elnevezése révén alakultak. Legtöbbször egy volt lakó és valamiről ismertté, híressé vált ember nevével jelölik az utcákat. Az ekkor feltűnt új nevek: Bondi vagy Bundi u., melyhez az akkori Görbe utcát is számították. Horgas-Csemete, vagy Horgas u. elnevezés az akkor más alakú, mostani Kertész utcát takarta. A Mester u. tartozéka volt a Csernák-köz (ma a Csokonai u. része), a Pásti köz nevét egy hasonló nevű csizmadiáról kapta, előtte Csókolódó köznek is hívták. Ekkor tűnik fel a város két-két helyén a Kása u. és a Térjmeg-zug. A Harmincados u. (Batthyány u.) 1720-30 között jelenik meg. 9. Mindezeket részletesen kifejti Komoróczy György i. m.-ben a 34-42. lapokon. 416