A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Történelem - Kahler Frigyes: Adatok a magyarországi papírpénzhamisítás történetéhez

Kónya András 23 éves gazda Kiss Sándor szomszédja arról tesz vallomást, hogy Kiss Sándor két disznóját és a malacait adta el amikor a szőlőt megvásárolta. ­Rácz Katalin - Pál András felesége - és Dávid János szomszédok az ügyben ér­demben vallani nem tudnak. ­Kovács Bálint 56 éves püspökladányi főbíró vallja: „a néhány évekéi ez előtt el­fogott hamis Bankó csinálókkal KÁLMÁNNAL és HOROGGAL ösmeretségben nem volt, és hozzá semmi gyanú nem fér". Szentmihályi Zsuzsanna Keserű János neje, 48 éves: arról vall, hogy Debrecenben élő fiától hallott Kis Balázs pénztalálásáról. - Úgy tudja, hogy a pénzből a mestere ruhát vett. Majd miután rájött, hogy a pénz hamis, elégette. Állítólag nem is a pénzt égette el, csak azt a papírt, amiben a pénz volt. ­Ugyancsak Püspökladányban 1845. január 31-n hallgatják ki Kiss Balázs apját В Kiss Sándor 53 éves csizmadia mestert. Vallomásának lényege: Nagy Lídiától érte­sült arról, hogy kisebbik fia, Balázs pénzt talált az üstárulók között. Fia gazdája elő­ször azt mondta, hogy a pénz valódi és olyan elképzelése volt, hogy ezer forntért sző­lőt vesznek a fia részére, és még marad is a pénzből. Majd arról volt szó, hogy a pénzt a város kasszájába teszik kamatra. Mindezt a gazda a feleségével tervezte így. Három nap múlva azonban Erőss Sándor úgy nyilatkozott, hogy a bankjegyek hamisak, s amíg a műhelyben Erőssnek hátat fordítva dolgozott, Kiss Balázs, a mester elégette a pénzt. A fia utóbb úgy mondta, hogy tizenkét forint 30 krajcáron váltotta meg a hátralevő inasidejét. Később - vallja Kiss Sándor - bent járt Erőssnél Debrecenben. Erőss Sán­dor ekkor azt mondta neki először, hogy valódinak vélte a bankjegyeket, majd később jött rá, hogy hamisak. Elismerte azt is, hogy ő égette el azokat. Aztán azt mondta, hogy „a bankót valami hamis bankó koholó vetette el, hogy valaki megtalálja." Megkérdezte ezután Kiss Sándor: ha tudta, hogy hamisak a bankjegyek, miért költött belőle, miért nem doboltatta ki? Erre nem kapott megnyugtató választ, s így Nagy Istvánnál és Ti­kos Istvánnál feljelentette az esetet. ­1844. január 13-án Debrecenben hallgatják ki Nagy Lídia testvérét Nagy József 20 éves kerékgyártót, akit azt vallja, hogy Lídia mesélt neki Kiss Balázs talált pénzé­ről. Tudomása szerint százhuszonöt forintot talált Kiss, amelyet Erőss Sándor megége­tett, mert a bankjegyek hamisak voltak. Kegyes Sára Gulyás Mihály neje 27 éves úgy tudja, hogy Kiss ezerháromszáz forintot talált és Erőssnétől hallott arról, hogy Kiss égette meg a bankjegyeket. Csizmadia Zsuzsanna Besenyei József neje 46 éves az ügyben nem tud érdemi vallomást tenni. 1844. január 31-én Szűcs Sámuel királyi ügyvéd újból kihallgatja Kiss Balázst. E kihallgatás során elétárja Nagy Lídia vallomását, s megkísérli tisztázni Erőssné bundavásárlásának időpontját. Kiss Balázs kitart azon korábbi vallomása mellett, hogy gazdaasszonya a bundát a Szent György napi vásáron vette a talált pénzből. Tagadja továbbá, hogy Nagy Lídiának ő bármit is mondott volna a pénz találásáról vagy a bankjegyek megégetéséről. ­Az Osztrák Nemzeti Bank szakértői időközben Mendel Valach és Pauzner Bernát ügyében folytatott vizsgálat anyagához képest újból alaposan tanulmányozzák a jelen ügyben lefoglalt, s általuk is hamisnak mondott tíz forintos bankjegyet. Az újabb szak­értői véleményben kifejtik, hogy az 1845. május 28-án kelt szakértői véleményben részletezett - kissé megégetett bankjegy - kétségtelenül Gyarmathy féle hamisítvány IV. № 124639 serié számmal. ­1845. október 7-én kelt Losonczi Farkas Károly ügyvéd írásban tett vallomása. Eb­ben arról van szó, hogy korábban ő védte Erőss Sándort a városi törvényszék előtt, valamint ő intézte felesége örökségével kapcsolatos peres ügyet is. Ez utóbbi ügyben 1843. január 5-én volt a végítélet, s „úgy rémlik, februárban, vagy márciusban ment tel­jesedésbe". Kiss Balázs és apja Farkas Károlynál már semmiféle panasszal nem járt. ­1845. október 13-án kelt Onody Szabó Péter ügyvéd írásbeli vallomása. Ennek lé­nyege a következő. 1845. Szent Mihály napján előbb Kiss Balázs, majd nevezett apja jelent meg azzal a kéréssel, hogy szükség esetén perrel hajtsa be Szabó Péter ügyvéd Kiss Balázs talált pénzét Erőss Sándor. A kérés „gyanús volt", s az ügy tisztázása vé­gett behívatta Erőss Sándort is. Erőss feleségével együtt jelent meg. Jelenlétében Kiss 400

Next

/
Oldalképek
Tartalom