A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Régészet, ókortudomány - Sz. Máthé Márta: Rómer Flóris bihari munkássága (A bihari útinapló)

sekrestyében előforduló képeken kívül alig ismerünk hasonló jeleneteket).

186 Jelen levén többnyire a felhőkből leintő s a kínszenvedettek lelkét felölelő jézusi kéz is. Látta Lugossy még az ablak melletti Krisztust a keresztfán, de amint látszik a többi, a lépcső mellett előforduló jeleneteket nem írja le. Csodálnunk kell, hogy Lugossy úr sehol nem említi azon Sz. Sergius és Bacchus-nak kínszenvedését, melyet a martyrologusok így említenek: In Provincia, quae nuncupatur Augusta Euphratesia, sanctorum martyrium Sergii et Bacchi nobilium Romanorum sub Maximiano Imperatore quorum Bacchus tamdiu nervis crudis caesus est, quo adusque totó corpore discissus, in confessione Christi emitteret spiritum,- Sergius verő clavatis cothurnis pedes inclutos, cum in fide fixus maneret, data sententia, jussus est decollari: cujus nomine locus, uti quiescit, Sergiophis appellatus, ob praeclara miracula frequenti Christianorum contactu honoratur. (Martyriologium Romanum, Bassani) MDCCLXVIII. 7. Octobris pag. 192.Felhoztam ezt már jegyzékben, a „Régi falképek Magyarországon" czímü munkában, mivel e római nevek főleg Bacchus-é okai valának annak, hogy tudós Hunyadi Ferencz és mások a siteri árpádkori keresztény egyházat pogánynak tartották! - Meglehet, hogy e templom épebb korában még ezen nevek is látszottak, de mai napon már egészen eltűntek. Kinek lehetett az ősrégi Siteri templom pártfogásába ajánlva? Alig ha nem „minden szenteknek" kiknek t. i. itten adattak elé kínszenvedései! Ezek pedig a régi 0,48 ctm-t tevő és gyönyörűen festett románkori ablakon túl egy a ház tetején felül elterjedt pálmafát foglal a mely alatt VIII szór 1,90 cti levén, egy kétszeres sor zsindely, vagy cserép alatti kapu mutatkozik, oldalt még kivehető a kendőbe pólyázott, majdnem kicsiny ded Lázár, a kapu alatt oldalt két szentfényű alak áll, talán Lázár Mária és Martna nevű nővérei; és közepett egy más szentfény, talán a feltámasztásra felkért Krisztus tűnik fel. Ezen jelzett fölött, és reá is vonatkozó felírás így hangzik: S/C/JKf 1CDIS I Ezek után a IX. jelenet következik, t. i. alul négy sárga koronás férfi, szakálos alak fordul jobbra balra, ruhájuk sárgás, köpenyeik vörösesek, egyik fölött, a ki keletdélfelé áll, sárga liliomos lándzsavég kivehető, de a bot, mely tartja nem látszik; azonkívül ezek fölött egy egészen vörös alak röpül. Ezután mintegy értelem nélkül ezt olvasom : FLVciYATitf oobSA гттнец'Я& Következik: X-szer egy, egészen a rajz tetejéig érő torony; zöldes, közepett van sárgás választéka, és egy hasonló kidudorodás fölött egy verhenyes, összehúzott tető mutatkozik. A torony alatt balra tekintve áll egy vörös ruhás alak, a mely két saraglyán elterjedt vörös alkotmányt tart kezeivel, és ezen talán faszekrényből emelkedik egy zöld ruhás szakállatlan alak; követi ezt XI-szer egy magasabban álló, jobbra tekintő vörös ökör (mely a múlt században annyi különféle véleményre, sőt az arany bárány imádására és annak következményeire elég hamis okot adott.) Ezen tüzes réz ökör közepe táján van nyílás, mely186 Jekelfalu - Jekelsdorf, Jaklovce, szepességi község. XV. sz-i freskóját közli Rómer: Régi falképek ... 72-73., Radocsay 150-51. 335