A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Régészet, ókortudomány - Sz. Máthé Márta: Rómer Flóris bihari munkássága (A bihari útinapló)

Iáit, azt az V. lapnak alsó részén állítja elő, míg nekem még e nyár folyamán szerencsém lenne az úgynevezett Vörös templom többi részleteit is fölfedezni és a tudomány számára megmenteni.

126 Az V. ik alak alatti átmeneti, pillérek nélküli sokoldalú szentélyű templom alkalmasint három hajójú lehetett, a melynek a délkeleti szögletében találták azon sírt, melyet mint e fölfedezés okának tekinthetjük, s melynek lerajzolt téglái, 0,32-0,1850,05 centim, vala, mint itten, úgy a herpályi romon is egyformájúak. A puszta herpályi templomrom.

127 Nem lehet Berettyó-Új falut látogatni, a nélkül, hogy a hírneves, közelfekvő romot ne nézzük. Hogy Her-Pály valamikor prépostság volt és két nagy toronnyal bírt mondja a megyei régibb Schematismus is,- úgyszintén azt is, hogy a premontrei rendhez tartozott légyen; de hogy Remete Sz. Pálnak volt ajánlva csak a régi írásmódból tudjuk meg, mert bizonyosan: Heremitae S. Paulinák íratott és a nép szájában rövidíttetett meg. Ha tehát: Aera fundationis eius haud comperta, a XIV. században már virágzott, de a XVI-ban megszűnt a védszentet vévén tekintetbe, inkább a virágzó pálosi rendnek, mint másnak tulajdonítanám. A mit e nevezetes romból, mely mainapon már csak egy, bár elég erős toronnyal bír, még lehetett rajzolni, azt Storno úr, a rossz idő daczára az V.-ik lapon visszaadja. Én ezen érdekes helyet 1878 sept. 22 én láttam először. - Fekszik keletre Űjfalutól, a vizek áradásai miatt némi magaslaton; de azért nemcsak cinctura, hanem mély ér is veszi körül. Feltűnő, hogy az egész szembeötlő torony téglából van felépítve, minden kőnek közvetítése nélkül, falszalagokkal és négyszögű fejű pillérekkel és oszlopokkal. Storno rajza (fig I) mutatja a még most is 13,30 méternyi toronyrészt, mely az ész. nyugati oldalon alulról felfelé oldalszalagokat tűntet fel, és pedig két összehúzódó esvetővel; a második osztálynál hármas gerenda lyukakat, fölebb kitört kerek nagy ablakot látunk, melyet kerekívű, a szalagokig nyúló téglapárkányzat koronáz meg. Kelet felé a hol a templom hajdan állott, befejezett és az átmenetet engedő nagy kerekív egyik oldala tűnik fel, melyből a toronyba is volt a régi bejárás. Az emeleten, mint Sz. Miklóson

128 nagyobb űr következik, mely kerek ablakba végződik, a fölött volt a tető orma, aztán négy négyszögű gerenda helye, és megint egy be nem végzett ablak, mely fölött a párkánynak nincsen nyoma. Ide számítandó II. azon félpillér mely kelet felé nézvén, a torony keleti oldalán látható; a III-dik ablak mutatja szemközt és oldalt azon téglapárkányzatok szerkezetét, melyek még mainapon is egészben megvannak. - fig. IV. mutatja torony déli oldalát, régibb, Herpályon létező rajz szerint, melyet itten csak azért közöljük, hogy a rajta, az egyik ablak alatt létezett díszítményt előadhassuk. Nem követhetjük azon tapogatózásokat, melyeknél fogva Herpály - Haer. Paul = „Haereditas Paulinorum" rövidítéséből kívánják némelyek származtatni. (1. Osváth Pál i. m. 257. lapján.) Arról pedig, vájjon Monostor-Pályi (Nyír-Pályi?) e helyen feküdt-e, mint Keresztúrit (I. 277. 1.) Rupp is felteszi, csak akkor fogunk meggyőződni, ha a nevezett helyeket is ítészetileg megvizsgáltuk. (Rupp.) III. 282. „Helyrajzi történet." Nagyon zavaros az is, a mit Rupp Mo. Helyrajzi története III. 282. lapján. Monostor- és Nyírpályit Herpályon feküdteknek mondja. Erről csak a személyes vizsgálat fog meggyőzni - és e nagyon is bonyolódott ügyet tisztába hozni. 126 Ma nem ismeretes. A további kutatás feladata megállapítani, hogy melyik jelenlegi újfalusi templom helyén állt vagy melyikbe építették be maradványait az ún. vörös templomnak. 127 A herpályi templomromot 1972-74-ben a Déri Múzeum és az Országos Műemléki Felügyelőség munkatársai közösen tárták fel. Az ásatás eredményeinek feldolgozását Kozák Károly és Módy György végzik. Ekkor nyilván tisztázódik Monostorpályit és Herpályt említő adatok viszonya is, mely mind Keresztúrinál, mind Ruppnál oly sok zavart okozott. Herpályról ld. még: Bunyitay II. 363-65. 128 ti. Belényesszentmiklóson (ld. ott) 317