A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)
Régészet, ókortudomány - Sz. Máthé Márta: Rómer Flóris bihari munkássága (A bihari útinapló)
szöget éri, igen mély - és egészen a vízállástól van körülvéve. A négyszög KNY. mélyen vágott bejárásából mintegy köröndben egy vonal húzódik Hegyköz-Kovácsi irányában, mely talán több más eltűnttel arról győzhetne meg bennünket, hogy itten egy várrendszerrel, talán a törzsvár nagysága és erőssége miatt, talán azért is, mert a feltörő és erre is elterjedő ördögárka miatt a régmúlt időben, többször is használtatván, a thing nevet is megérdemelhette volna. A girbegörbe felületen haladva, a sáncznak felső, mintegy lapályosabb részében Storno Nyugatról Keletfelé odavetőleg 286 lépést vagy is 114 ölet számított, míg én Délből indulván, mintegy 150 lépésnyire elég mély árkot találtam, mely nyugatról keletfelé húzódván oldalain egy egy gátonyt tüntet fel mintegy négy halommal, majd 50 lépést haladván egy mély kijárást találtam, a melytől a túlsó magas sánczig 60 lépést, vagy egészben 260 közönséges lépést, vagy is körülbelül 104 ölet mértem. A vár belső területeinek végein nem találtam ugyan a szokásos ágyú telepeket, melyek újabb időre mutatnának; de igen is vannak többféle négyszögű emelkedések az ÉNy. és KNy. szögletekben, melyek, ámbár több kerek vermet is találtunk, sőt téglaszerű égetett földre is akadtunk, valami épületnek nyomai lehetnek. Meglehet, hogy ezek égés által elpusztultak; de mind ez igen régi korból való, mivel azon egyedül a roppant nagy szél dühöngése közt lelt, kézzel tapasztott edényaljak, és oldalak, valamint a hazánkban több helyen talált graphites cserepek olyan korra mutatnak, melyről Anonymus XXV-dik fejezetében szól, a hol Árpád arra hivatkozik, hogy ezen föld, és így eme vár is valamikor Átila-é volt, és így a népvándorlási korszak elejére tartozott. 1 " Biharig mindenütt az allján posványság volt, csak a hegyeken tanyáztak az emberek, az alj lapos t. i. a vizeknek évezredes süppedése! Már messziről láttuk az orientatioból, melyik a reform, egyház, mert keletfelé állt, míg az újabb kath. egyház az orientatioval épen nem dicsekedhetik. De ennek helyébe a reform, egyház (1. VI. lap) csakugyan egészen átvan változtatva, egyedül a toronyalja, a falban levő lépcsőzettel, réginek látszik, valamint a keleti pillérek kajszáikkal; ma a mennyezet lapos, fehérített. 11 '' E templom fekvése magaslaton; szép tekintettel kínálkozik a zöldellő, posványokból lett mezőkre. A régi vár és a gyanús régiségú Hegyköz-Kovácsi 11 "' rövid megtekintése után elindultunk Szalárdnak. m Felföldi embernek ezen borzasztóan barátságos sárról még fogalma sem lehet; Ittott meg is akadtunk és ha útitársaimmal le nem szállunk, hogy a jármű könnyűséget előmozdítsuk, talán még máig is ott várnók be az időjárás változását. - E gyötrelemért bőven vigasztalt a gyönyörű, még részben góth egyház. A mostani uraság, valamint a nt. lelkész, Kiss Benjámin úr megelőző szívessége és magyaros vendégszeretete. Szalárdon, a mint azt a VII. dik lapon való rajz mutatja még hozzávetőleg legkevésbé van góthból reformálva; külsejét Storno úr a legnagyobb zivatarban és jégesőben, mely Váradon oly nagy károkat okozott, de itten csak legvégével ért bennünket, vette le. A tornyot, a mint ezt Remeténél is tévé, a régi kath. idejű minta szerint egyenes sisakkal és kettős kereszttel látta el rajzolási szabadságában. 11 ' 113 1901-ben Karácsonyi János végzett ásatást a várban (Arch. Ért. 1901. 72-74.). Újabb kutatási eredmények jelentek meg M. Rusu tollából: Contributii arheologice la istoricul cetátii Bihorea. (Anuarul Institutului de Istorie din Cluj. 1960.) 114 A bihari ref. templom régi voltára ld. Bunyitay III. 204-206. 115 Hegyközkovácsi - ma Cauceau 116 Szalárd - ma Sálard 117 Ez a maliciózus megjegyzés nem éppen hízelgő Storno megbízhatóságára, ami a rajzok pontosságát és a valóságnak megfelelő voltát illeti. 314
