A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Természettudomány - Aradi Csaba–Dévai György–Fintha István–Horváth Klára–Bancsi István–B. Tóth Mária–Ötvös János: Tanulmányok Haláp élővilágáról

16. kép. Újonnnan telepített akácos zsombékoló nádtippan és a lápzsombékosok állományait a bazifil kékperjés láprétek, először a Molinietum coeruleae (Allorge) W. Koch caricetosum nigrae (fuscae) Soó, majd az Agrostion elemek gyarapodásával a Molinietum coeruleae caricetosum paniceae W. Koch állományok követik. A mocsári sástársulásokból azokon a helyeken, ahol nem alakulnak ki pangóvizes, állandóan nedves talaj szelvények, a zsombéksás állományaiból a láprétek helyett többnyire rögtön mocsárrétek [Agrostetum albae hungaricum Soó] fejlődnek ki, amelyekben a réti sás [Carex distans L.] mellett először a posvány sasos ( ~ caricetosum acutiformis Soó], ill. ritkábban a mocsári csetkákás [ ~~ eleocharetosum Soó], majd a nedvesség csökkenésével és a sások visszaszorulásával a füves, a fehér tippanos [ ~ agrostetosum (typicum Bodrogk.)] és a sovány perjés ~ poetosum triviális Soó] típus dominál. A mocsárrétek a további feltöltődés során és a magasabb térszíneken réticsenkeszes kaszálórétekké [Festucetum pratensis hungaricum Soó] alakulnak át. A zsombékoló nádtippan és a lápzsombékosok állományait a szukcessziósorozatban rendszerint a rekettyefűz cserjés fűzlápok [Calamagrosti-Salicetum cinereae Soó et Zólyomi], majd emberi beavatkozás nélkül, akárcsak Bátorligeten, Halápon is valószínűleg a nyírlápok [Salici pentandrae-Betuletum pubescentis Soó] követnék. A láp- és mocsárrétek, valamint a nyírlápok helyén általában elegyes tölgy-kőris-szil ligeterdők [Fraxino pannonicae-Ulmetum pannonicae Soó] jönnek létre, amelyeket a jelenlegi klimatikus viszonyok mellett a mezofil tölgyes szálerdő [Convallario-Quercetum tibiscense Soó], mint klimaxerdő vált fel. A kultúrhatások, elsősorban a belvízrendezés, lecsapolás, kaszálás, erdőirtás és erdőtelepítés nagymértékben módosíthatja az előbbiekben vázolt viszonyokat : 29