A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Régészet, ókortudomány - Sz. Máthé Márta: Rómer Flóris bihari munkássága (A bihari útinapló)

Jövendeltem ezt említett munkámban, és tagadni nem lehet, hogy ezen a téren föle az egyediratok által sok történt; de sokkal több van még hátra, a miért csakugyan fáradnunk kell - ha nemzetileg élni és virágzani akarunk! I. szakasz A látott és felmért műemlékek (Naplókivonat) Sz. Jánosra

17 Váradtól északnyugatra 1878. június 12-én vitt el magával Báchy úr, mivel haliám, hogy azon a vidéken, főleg a Körös partjain különféle ősrégi darabok jőnek napfényre. A szép lélektől, t. i. Lónyai Tivadar úrtól elhagyott kastélyt, és a mai napon dudvás kertet szomorkodva látván, utazásunk egyik czélja felé siettünk, t. i. a vizes vidéknek talán mindenkor száraz, meg legmagasabb domborodásához, mely a monda szerint Klastromdombnak hivatik és mainapon vadászlakul szolgál. E vadászlaktól északfelé találtuk az útmutatás szerint a földek közt, az úgynevezett szintén klastromdombot, melyen egy templomnak romjaira akadtunk; de hogy erről bővebben szólhassunk, ezt elébb ki kellene alkalmilag kiásatni. Innen a híd felé dnyugatnak haladva Uj-Palotával

1

^ majdnem szemközt. Körös magas partjain sokféle cserép, agyagkúp, agancs stb. találtatnak; mindezek a bihari régészeti múzeumban vannak, jelenleg pedig a nagy víz miatt nem valának elérhetők. Eleje B. Nyárynál van(?)

19 A középkoriaknak bebizonyult emlékek csak épen úgy foglalták el figyelmemet, valamint a legrégibb idők maradványai. Nem bíztam egészen jegyzeteimben, de kértem egyrészt id. Storno Ferencz urat hogy velem utazzék,

20 elmentem, a hol lehetett magam, mintegy előre vizsgálni, hogy hamarébb végezzünk, és hallgattam ittott hitelesek mondáira is, bár meggyőződtem aról is, mily keveset lehet e tekintetben bizonyosnak tartani. Első utunk Belényes felé volt irányozva, végczéljai az annyira csalogató nevű Vaskoh, és Rézbánya. A barlangokat a rossz idő és kellemetlen felmászás végett jelenleg elkerültük. Mondani lehet, hogy majd egész utunkban az eső, vagy jobban mondva a zápor kergetett; sokat jártunk út nélkül a patakok folyamaiban, és még is alig ért öt napi utazásunk annyit, mint a mennyit észak felé járván csak egy nap alatt is láthattunk a fennálló emlékekből. Követem Storno úr által rajzaiban tartott rendet - végén pedig időszerinti jegyzéket csatolok jelen értekezésemhez.

21 Belényes (Aug. 24. 1878.)

22 Mint már maga a név mutatja egyike a legrégibb megyei helyeknek, s amint azt a mainapi térkép is mutatja, egy nagy katlanban fekszik, a Körösnek nevezett folyású 17 Szentjános - Biharszentjános - ma Sintion. Falusi egyházának romjait, ill. a johannita kolostort említi Bunyitay (II. 378, 380, 418, ill. III. 310.) 18 Új-Palota - ma Palota. 19 Azaz a leletek java báró Nyáry Albertnél. 20 Id. Storno Ferenc [1820 (21?)-1907] festő, építész és restaurátor. 1846-tól Sopronban építész-, festő- és iparművészként dolgozott, de foglalkozott középkori művészettörténettel is. Számos középkori magyar templomot restaurált (Sopron, Garamszentbenedek, Pannonhalma, Lőcse stb.) és látott el freskókkal, oltárképekkel. Rómert gyakran kísérte el útjain, sokszor közösen dolgoztak. 21 Az említett jegyzék a kézirat őrzési helyén, az OSZK-ban hiányzik, azonban az OMF könyvtárában - bár jelenleg ott is lappang - szerepel egy bihari rajzjegyzéke Rómernek. A Rómer által hivatkozott rajzokat itt sem leltem meg. Az MTA Almanach 1885. 222. szerint a kész Rómer kéziratok között rajzokkal ellátva szerepel a bihari útinapló. 22 Belényes - ma Beius. 294