A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Régészet, ókortudomány - Sz. Máthé Márta: Rómer Flóris bihari munkássága (A bihari útinapló)

Sz. Máthé Márta Rómer Flóris bihari munkássága (A bihari útinapló) Banner János emlékének A múlt század nagy nemzedékének romantikus, nemesen patrióta tagja volt a bencés tanárból és negyvennyolcas honvédből lett polihisztor, a biológus-természetbúvár, régész - műtörténész, numizmata, epigráfus, heraldikus Rómer Flóris, az öregkorában is fiatalos lobogással lelkesedő kitűnő népművelő (1815-1889). Életével és életművével már többen foglalkoztak,

1 ám a hatalmas életmű mindmáig feltáratlan részleteket tartalmaz, s a teljes, komplex módszerekkel dolgozó Rómer-életrajz megírása még várat magára. Ennek egyik alapmunkálata a tekintélyes mennyiségű kéziratos anyag feldolgozása, azonosítása és sajtó alá rendezése. Rómer munkásságának eddigi legtisztázatlanabb és legismeretlenebb része az élete végén Nagyváradon töltött évtized termése. Ezt annak tulajdoníthatjuk, hogy miután régi barátja és pártfogója Ipolyi Arnold támogatásával 1877ben elnyerte a nagyváradi egyházmegye egyik kanonoki stallumát, s lemondta a fővárosban viselt nemzeti múzeumi és egyetemi állásait - viszonylagos elszigeteltségben, visszavonultságban élt. Ez természetesen nem jelentette azt, hogy megszűnt a régi lelkes munkás lenni. Nagyváradi tartózkodása alatt kel új életre az agonizáló Biharvármegyei és Nagyváradi Régészeti és Történelmi Egylet, jelentős lépések történnek az alakuló félben lévő Bihari Múzeum gyűjteményének megalapozására, ő mutatja be a bihari régiségeket és népművészeti jellegzetességeket a székesfehérvári kiállításon - miután már Nagyváradon is rendezett hasonlót - s teszi közüggyé a vidék pusztuló történeti értékeinek, emlékeinek megmentését. A bihari és országos lapokban ennek érdekében a cikkek garmadáját írja, előadás-sorozatokat tart, midőn pedig a váradi várban előkerültek az egykori Szent László székesegyház alapfalai, a feltárásokat vezeti és szaktanácsaival segíti egészen addig, míg betegsége meg nem akadályozza ebben. Váradra kerülése első éveiben fog neki Rómer régi terve megvalósításának is,- terepbejárással kataszterizálni Bihar megye még meglévő régészeti és műemlékeit. És itt érkeztünk el arra a pontra, amely kutatásunk tárgyát képezi. Mi lett a sorsa a források szerint elkészült, de kiadásra nem került bihari régiségek kataszterének? Amikor K. Nagyi Sándor, Biharország lírai monográfusa 1884-ben meglátogatta Rómert váradi, kanonoksori lakásán, két hatalmas, kéziratokkal zsúfolt szekrényt látott, melyben készen állt a „Biharmegye régiségeinek leírása s képei" című munka is. De nemcsak K. Nagy látta a kéziratot; tudósít arról az Akadémiai Almanach 1885-ös száma is, miszerint a „Biharmegyének régiségei (rajzokkal)" című munka kéziratban már kész. A Rómer-hagyatéknak az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában levő töredékei között találunk egy 1895-ben nyilvántartásba vett kéziratot, mely 283