A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)
Régészet, ókortudomány - Kozák Károly: A nyíradonyi premontrei prépostság 1936-ban feltárt maradványai
6. A maradványok építészettörténeti jelentősége Az eddig leírtak alapján nem lehet kétséges, hogy a premontreiek hazánkban kiheverték a tatárjárás által okozott veszteségeket, s az ország újjáépítésével párhuzamosan, hozzákezdtek rendi szervezetük megerősítéséhez. Képesek voltak még új prépostságok benépesítésére, templomok, kolostorok építésére. Adony, Hatvan, Kökényes, Mórichida és Turóc templomainak azonos alaprajzi elrendezése, az arányokban, méretekben is kimutatható hasonlóság alapján arra következtethetünk (6. kép), hogy a XII. század második feléhez hasonlóan, talán még önálló építőszervezetük is működött. Ők építhették - a korszak ízléséhez igazodva (domonkosok, ferencesek építkezései) - a korábban kedvelt formától elütő, új templomtípust, amely egyhajós és egyenes szentélyzáródású volt. Ez a megfigyelés az Adony közelében folyó kutatások szempontjából is igen fontos, ahol az előkerülő leletek nem adnak minden esetben pontos korhatározást. Egy ilyen aránylag pontosan meghatározott építési időpont (Adony) a környező kolostorépítkezések (maradványok) vizsgálatához jól felhasználható. Az elmúlt évben Herpályon elkezdett kutatás, tereprendezés során egy nagyméretű templom maradványai kerültek elő. A főszentély egyenesen, a mellékszentélyek félkörívben záródnak belülről. A mellékszentélyek kívülről egyenesen záródnak. Az adonyi kutatás alapján felvetődik a kérdés: az eredeti maradványokat találtuk meg egészében, vagy azok csak részben kerültek elő, egy XIII. század 2. felében történt átépítés maradványaival együtt? A kérdést eldönti majd a további kutatás. Az adonyi kutatás adatai arra intenek, hogy mindkét lehetőséggel számolnunk kell. 2(i Feltételezhetjük, hogy a XIII. század utolsó negyedében épült adonyi prépostság temploma nemcsak a falusi, hanem a környéken levő kolostorok templomainak - más rendhez tartozók esetében is - építésére, átépítésére hatással lehetett. 2 ' A nyugati toronypár meghonosításában és elterjesztésében is jelentős szerepük volt a premontreieknek [Adony, Bény (Bina), Ipolyság (Sahy), Tűrje, Zsámbék). Az adonyi ásatás értékes adatokkal gazdagította a XIII. század 2. felére vonatkozó, építéstörténettel kapcsolatos ismereteinket. Nemcsak a premontrei építkezésekkel foglalkozó kutatásnak, hanem azon keresztül a Nyírség falusi templomainak vizsgálatához is értékes szempontokat, jelentős segítséget adott. 26. A herpályi ásatást a debreceni Déri Múzeum végzi Módy György és a szerző irányítása mellett. 27. Ez a szempont lehetőséget ad más alaprajzú és méretű templomok építési idejének - természetesen más, történeti, szerkezeti, régészeti szempontok egyeztetése mellett -, a XIII. század első felére, vagy még valamivel korábbra való keltezésére (pl. Monostorpályi). 280
