A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)
Régészet, ókortudomány - Kozák Károly: A nyíradonyi premontrei prépostság 1936-ban feltárt maradványai
megközelítőleg a hajó délkeleti sarkánál. E faltól nyugatra, azzal párhuzamosan húzódhatott a kolostor feltételezhető keleti szárnyának, vagy folyosójának másik fala. Ennek az épületszárnynak, folyosójának északi végében helyezkedett el, a nyugatihoz hasonlóan, a negyedik feltárt sír. A 60 cm széles fal egyben a kolostor keleti, korábbi zárófalának szerepét is betölthette. Az ott feltételezett épületszárny déli irányban a feltárt kolostorfalon belül képzelhető el. A nyugati és keleti kolostorszárnyakat a templommal szemben egy harmadik, déli épület, vagy a feltárt téglafal kötötte össze, amely egyben a köztük elhelyezkedő kis udvart is zárttá tette. Az aránylag kisméretű kolostor eredetileg csak néhány szerzetes számára épülhetett, amint más hazai premontrei prépostságok esetében is történt. Éppen ezért valószínűnek tartjuk, hogy először csak egy, Kisbényhez (Bina) hasonlóan, a nyugati szárny épülhetett fel, amelyet azonban hamarosan követhetett annak kibővítése. 23 A mohácsi vész utáni évtizedekben országszerte megkezdték a várak, kastélyok és kolostorok megerősítését, hogy védhetővé tegyék azokat a várható török támadással szemben. Megvastagították a kolostorok falait, lőrésekkel és gyilok járókkal látták el azokat. A szerzetesrendek, a hazai kolostorok hanyatlása ez időben érte el a mélypontot, csak egy-két szerzetes élt azokban, vagy már korábban világiak kezébe került. A reformáció széles körben való terjedése még csak gyorsította ezt a folyamatot. 24 Az adonyi kolostort is az említett időben erősíthették meg, amelyre talán a kisméretű, félköríves szentélyű templom északkeleti sarkánál talált, 1507-48 között vert lengyel ezüst garas utal. Ennek földbekerülésekor bonthatták le a régi, gyenge kerítésfalakat és épületrészeket, s építették azok helyett az 1 m vastag, félköríves bástyával is megerősített, a templomot és kolostort körülzáró falakat. A még feltáratlan északi és nyugati oldalon is lehettek hasonló bástyák, vagy más formájú védőművek. A nyugati oldalon egy kaputorony állhatott. Az így felvázolt kép igen hasonló a leleszi prépostsághoz, ahonnan a XV-XVI. században az adonyi prépostság életét is irányították. (A különbség csak az, hogy ott a kolostor a templom északi oldala mellett áll.) Az adonyi erődítési munkák a többi premontrei prépostságnál végzett építkezésekkel egyidőben folyhattak (Bozók, Ipolyság, Jászó Lelesz), s még nem szüntethették meg az egyházi, szerzetesi életet (az új kerítőfal nekiépült az akkor még álló szentélyfalnak). Csak később kerülhetett sor a kistemplom és a prépostsági templom keleti részének lebontására, amikor a prépostság és birtokai világiak kezére kerültek. A kolostor pusztulására 1660 táján, feltehetően Gúttal egyidőben kerülhetett sor. Debrecen 1681-ben vette zálogba Kemény János fejedelem özvegyétől a Gúthoz tartozó Országh-szert. 25 23. Benedek csornai prépost 1295 körül azt írta a raj ki prépostság kegyurának, hogy többszöri kérésre elküldi oda Valter nevű szerzetesét, s ha méltóan és tisztelettel fogadják, alkalmas időben több rendtagot is küld majd (Fejér, Cod. Dipl. VII/5 484. - Oszvald F. i. m. 10.). 24. A zsámbéki premontrei prépostság 1475-ben már elhagyatott. Akkor kapták meg és népesítették be azt a pálos szerzetesek. Buda elfoglalása után ők is elhagyták a kolostort. Vértesszentkerezst is elhagyott és romos már 1475-ben, s a bencések helyett oda is pálosok mentek. (A. Kozák É. i. m. 289. - Lux G., A zsámbéki templomrom. Budapest, 1939. 5-6.) - Hasonló volt a helyzet más kolostoroknál is. A Magyarországon először megtelepedett bencések, majd az őket követő premontreiek és ciszterciek kolostorai hanyatlásnak indultak, s helyüket a domonkosok, ferencesek és a magyar eredetű pálosok foglalták el. 25. Zoltai L. i. m. 38. és 67. (Szolnok 1552. évi eleste után még a lakott helyek között említették Kisgútot és Nagygútot. A terület végleges pusztulására 1660-ban került sor, amikor Szejdi csapatai pusztítva vonultak át ezen a területen.) 278