A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Régészet, ókortudomány - Mesterházy Károly: Régészeti adatok Hajdú-Bihar megye IX–XIII. századi településtörténetéhez. II.

elkülönült egymástól. Az előző évben végzett mélyszántás nyomán kirajzolódott a falu alaprajza. Az Árkus folyása mentén találtuk meg a Miséte felőli részt, amely hosszú, kb. 600 m-en elnyúló egyutcás településnek látszott. A házak helyét a veresre égett és szétszántott kemencék és leégett épületek szürkés négyszögei mutatták. Ez a rész volt a felszíni leletek alapján a falu legkésőbbi része. A monostor körül a házak rendszertelen halmaza volt megfigyelhető. A falu végét keleten a Faluvéghalom jelezte, szinte a faluból kivezető út folytatásaként. Az Árpád-kori nemzetségi birtokok belső életét, főleg régészeti adataink hiányosságai miatt nem kísérhetjük tovább figyelemmel. Újabb megfigyelések, terepbejárások, ásatások adhatnak további eligazítást e kérdésben. E vázlatos áttekintés azonban, úgy hisszük, kialakította azokat a kérdéseket, melyekre a régészeti anyag választ adhat. Másrészt rámutatott azokra a hiányosságokra, melyek felszámolása a továbblépés elengedhetetlen feltételének látszik. A következőkben röviden érintenünk kell a várbirtokra vonatkozó régészeti adatainkat is. Sajnos ezek száma nagyon kevés. A szerencsés véletlen viszont azáltal kárpótol, hogy olyan várbirtokok életébe enged bepillantani, amelyeknek szerepe történeti kutatásunk előtt mindig rejtélyesnek látszott. 1. Hajdúszoboszló-Erzsébet tér. A régészeti lelőhely a város belterületén fekszik, több elnevezése is ismeretes (Erzsébetkert, Pusztafalu, Kisszoboszló, régi tyúkpiac). 1928-ban a Balmazújváros felé menő út építésekor az Erzsébet téren és a volt polgári iskola előtt templom alapfalakat és a templom körüli temető sírjait találták meg. E sírokból S végű hajkarikák kerültek elő. Nem kétséges, hogy ez a falu azonos a garamszentbenedeki oklevélben említett Szoboszlóvására nevú vásáros hellyel, ahol a királyi vám felét kapta meg az apátság.

288 2. Hajdúszoboszló belterületétől délre, a Kösély partján, a Laponyaghalmon (75 000-es térképen Szőröshalom), amely mellett 1945-46-ig „Kiserdő" állt, épült fel Kiss Géza földbirtokos családi sírboltja. A kripta építésekor 1928-ban köznépi temető sírjai kerültek elő.

289 3. Hajdúszovát északnyugati határában, a Hegyeshatár vagy Szeghatár nevű halmon is köznépi temetőre valló leletekre bukkantak 1909-ben.

290 4. Nádudvar központjától 4,5 km-re a szoboszlói út mellett feküdt a Töröklaponyag, melynek köznépi temetője a X. század 70-es éveiben nyílott meg.

291 5. További 3,5 km-re Szoboszló felé, a Vájó zugban újabb köznépi temető van, amelynek azonban csak néhány sírját tárták fel.

292 Ez az öt régészeti lelőhely viszonylag egy tömbben fekszik, s hozzájuk számíthatjuk még Nádudvart és Szovátot, amelyekről X-XI. századi régészeti leleteink nincsenek. Nyugatról keletre húzódóan a Kösély mentén kb. 3-4 kilométerenként következnek egymás után a X-XI. századi falvak, melyek a várispáni szervezetnek köszönhetik létüket. Valamennyi új alapítás, valamennyi köznépi elemek lakóhelyének látszik, s legkorábban a X. század 70-es éveiig 288. A helytörténeti adatokért dr. Ceönczy Józsefnek, Hajdúszoboszló volt polgármesterének mondok köszönetet, aki a község levéltárát is vezette. RT 2 (1962) 373. tétel.; Györííy Gy., történeti földrajz I. 443. 289. A helytörténeti adatokat dr. Geönczy Józsefnek köszönhetem. RT 2 (1962) 375. tétel. 290. Zoltai L., DJ 1909. 15.; Ua., Arch. Ért. 35 (1915) 131.; RT 2 (1962) 376. tétel. 291. Mesterházy K., DMÉ 1966-67. 131. 292. Mérei Kádár E., Arch. Ért. 83 (1956) 103.; RT 2 (1962) 696. tétel. 249