A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)
Régészet, ókortudomány - Mesterházy Károly: Régészeti adatok Hajdú-Bihar megye IX–XIII. századi településtörténetéhez. II.
földet kaptak a királytól, s a kezükön később feltűnő falvak az ő alapításaik. Bihari birtoklásuk kezdetét azonban nem tudta megállapítani. 231 Györffy szerint feltűnésük a X. századra tehető, viszont nem bizonyítható ősfoglaló voltuk. 232 Ha a nemzetség kezén levő örökölt birtokokat tekintjük: Alba, Csalános, Gyéres, Kasza, Ómarja, Pályi, Pocsaj, Telki, akkor menten szembeötlik, hogy a mai községhatárok más falu közbeékelődése nélkül összeérnek, tehát összefüggő települési tömböt alkotnak. Másrészt az is szembetűnik, hogy Pályi kivételével az összes falu Pocsaj és Kismarja között fekszik, s tőlük kb. 10 km-re északra esik a két Pályi. Érdekes, hogy a két Pályi területe egymagában alig valamivel kisebb, mint a másik hét falué összesen. Valószínű azonban, hogy a két Pályi nagy határában még más kora Árpád-kori települések is voltak. A környezetben levő szláv nevű települések (Konyár, Esztár, Léta, Bagos) szinte körülveszik az Ákosok birtoktömbjét, sőt Pocsaj hozzájuk is tartozott. E területnek a honfoglalás előtt, és így az Ákosok birtoklása előtt is volt lakossága, s ha a falvak zöme X. századi magyar település is, legalább Pocsaj korábbinak látszik. Az Ákos nemzetség a XIII. században már oly sok ágra szakadt és az ágak annyira függetlenedtek egymástól, hogy az ágak egymáshoz való viszonya és közös ős az ismeretlen korai időbe vész. A nemzetségnek nincs közös kultikus központja, azaz nemzetségi monostora, ilyen csak az egyes ágaknak van. Ez arra utal, hogy az ágak önállósulása már a XII. században befejeződött. Viszont majd minden ág birtokolt Bihar megyében. 233 A nemzetség neve török eredetű, jelentése fehér sólyom. 234 A nemzetség ősi és híres voltának tudata és hangoztatása az e nemből származó Ákos mesternél, az V. István ide- л jében működő gesta szerzőjénél eleven erővel bukkan fel. 230 A sorba vett adatok úgy értelmezhetők, hogy az Ákosok a katonai kíséretet alkotó török-kabar törzsek egyik nagy nemzetsége lehettek. Eredeti szállásterületük valahol a Dunától keletre fekhetett (Nyitra vidéki birtoklásuknak nincs nyoma). Bihar megyében már a X. századbari feltűnnek, de megtelepedésük időpontja ismeretlen. Ősfoglaló voltuk azonban még így sem kizárt. A Zovárdok megtelepedésének idejére szintén csak következtethetünk. A krónikás adatok elelntmondóan írják le származásukat. Anonymus szerint Zovárd- és Kadicsa Álmos vezér unokatestvérei' volta. Kézai viszont Léi vezért jelöli meg ősükül. 236 Három águk ismert, s a három ág közös monostora Szerepen állott. Ásatások tisztázták e monostor helyét és nagyjából korát is. A monostor belsejében levő nagyszámú sír egyikéből S végű hajkarika, s egy másikból XII. század közepéről származó pénz került elő. Ennek alapján a monostor vagy a XII. század első felében, vagy a XI-XII. század fordulóján épült fel. Ha feltesszük, hogy a monostor felépülése előtt már bizonyos ideig birtokolniuk kellett Szerepet, akkor legkésőbb is a XI. század második felétől kell számolnunk jelenlétükkel. Szerep neve valószínűleg szláv eredetű, 237 és IX-X. századi településre utal. Az Árpád-kori falu területéről ezideig X-XI. század231. Jakó Zs., Bihar megye 33-39, 28-29. 232. Györffy Gy., történeti földrajz I. 573. 233. Karácsonyi ]., Magyar nemzetségek I. 100, 109.; Györffy Gy., történeti földrajz I. 573. 234. Pais D., MNy 18 (1922) 31. 235. Györffy Gy., Krónikáink és a magyar őstörténet. (Bp. 1948) 161. 236. Karácsonyi ]., Magyar nemzetségek III. 149. T 237. Melich ]., A honfoglaláskori Magyarország. Bp. 1925-29. A magyar nyelvtudomány kézikönyve 6. 230-31. 16 Déri Múzeum 241
