A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Természettudomány - Lovas Márton: Faunisztikai kutatások Debrecenben és Hajdú megyében 1800–1945

Diószegi Sámuel (1760-1813) és Fazekas Mihály (1765-1828) 1807-ben megjelent debreceni Magyar Füvészkönyve teljesíti először ezt a követelményt. Ez a könyv lényegében Linné Systema vegetabilium és Species plantarum c. műveinek magyarnyelvű átdolgozása, ill. fordítása a magyar népi nevek felhasználásával, de herbáriumi gyűjtőmunka nélkül készült. így fordulhatott aztán elő, hogy számos hazánkban hiányzó faj, mint hazai került bele. A Füvészkönyv úttörő volta ellenére nem hozta meg a kívánt sikert. Gyakorlati, elsősorban orvoslási szempontok vezették Diószegi Sámuelt, amikor 1813-ban kiadta az Orvosi füvészkönyvet. Diószegi és Fazekas a herbáriumi munkát pótolni látták egy Füvészkert létrehozásával. Ezt előbb Diószegi kertjében, majd később hosszas huzavona után a volt Paptava helyén rendezték be, melyet aztán később Kerekes Ferenc (1780-1850) ápol és fejleszt tovább.

6 Igen nagy és szép hagyományai vannak tehát Debrecenben a botanika és a rendszerezés tudományának, de a természetrajz oktatásának is. A botanikai művek mellett rendelkezésre áll Gáti István tankönyve A természet Históriája, melyben az Ásványoknak, Plántáknak és Állatoknak három világát, azoknak megismertető bélyegeivel, természetekkel, hasznokkal, haza jókkal Rendbe szedve és a gyenge Elmékhez alkalmaztatva, mindeggyütt Magyar Nyelven legelőször bocsájta ki Gáti István Pozsonyban 1795. Wéber Simon költségén és betűivel. A mű második kiadása 1798-ban jelent meg.

7 Az első korszerű állatrendszertani mű Földi János Természeti História a Linné systemája szerint. Első csomó. Állatok országa. Pozsony 1801. 428 lap.

8 A növények és az ásványok országa már nem készülhetett el Földi 1801-ben bekövetkezett halála miatt. Az állattan oktatásának segítésére írja meg Szentgyörgyi József (1765-1832) városi orvos, a Kollégium tanára az intézmény felkérésére A legnevezetesebb természeti dolgok esméretei. Az apróbb oskolák számára. Első darab XIX. réztáblákra metszett rajzolatokkal. Ez az első illusztrált természetrajz tankönyv. Az állatok világát ismerteti Linné rendszere szerint. Rézmetszeteit Erős Gábor kollégiumi tanuló készítette.

0 Ezzel a művével Szentgyörgyi megelőzi a másik hírneves iskolát a sárospatakit, hiszen ott csak 1809-ben jelenik meg Emődy István: Természeti história, első rész Állatország с tankönyve. Ez a mű is a Linné rendszert követi, korszerű, a kor tudományos ismereteinek megfelelő tankönyv. Mindkét műben névmutatók segítik a tájékozódást. Szentgyörgyi könyvében magyar-latin-német, Emődyében magyarnémet nyelven.

10 Míg hazánkban nagy késéssel Linné elveinek gyakorlati megvalósításáért és a faunisztikában és a florisztikában történő bevezetéséért küzdenek, addig az európai tudomány a mikroszkóp tökéletesítésével a sejtek tanulmányozásához kezd. Megdől Linné azon tétele, hogy a fajok változatlanok. Heinric Fr. Link felfedezi a kloroplasztiszt, Alexander Humboldt megalapítja a modern növényföldjrazot, Robert Brown felfedezi a sejtmagot és megteszi az első lépést a természetes rendszer kialakítása felé, amikor a fenyőket nyitvatermők néven csoportosítja. Ingen Hous már 1799-ben felfedezi a fotoszintézist, de a növények széndioxid táplálkozását a levegőből csak 1840-ben sikerül Liebignek 6 Gombocz Endre:, A magyar botanika története (Budapest, 1936) 370-385. és Verzár Frigyes i. m. 325-326. 7 Nagy Sándor i. m. 266. 8 Verzár Frigyes i. m. 329. 9 Nagy Sándor i. m. 267. 10 Hanák János: Az állattan története és irodalma Magyarországban (Pesten, 1849) 115. 178