A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Természettudomány - Gallé László: A magyar Fűvészkönyv zuzmói

Gallé László A Magyar Fűvész Könyv zuzmói Diószegi Sámuel „Debreczeni Prédikátor" és Fazekas Mihály „Fő Hadnagy"/ a „Ludas Matyi" szerzője által írt „Magyar Füvész Könyv" Előljáró Beszédét 1807. március 21-én keltezték a szerzők. A címoldalon is olvasható: „Nyomtatta Csáthy György. 1807." A Debreceni Füvész Könyv tehát 165 évvel ezelőtt került első alkalommal azoknak a kezébe, „ . . . kik a' növevényeket kedvellik, és azokkal esmérkedni kívánnak.' (IV. old.) „Talám nints is ollyan ember, а ki ha meglát valamelly különös Fát, Füvet vagy Virágot, annak nézésében valami gyönyörűségét nem találná. . ." (IV. old.) „Imé hát általadunk édes Nemzetünknek ollyan könyvet, mellynek . .. egyedülálló tzélja az, hogy a' fáknak, füveknek és virágoknak esmérésére vezessen." (V. old.) - írják a szerzők. A debreceni Füvész Könyv érdekes olvasmánya lehetett a növénytan kedvelőinek. Célja az volt, hogy a virágos és virágtalan (XXIII. sereg. Lopvanőszők. 548-588. old.) növények leírása révén megkönnyítse a hazai „plánták" felismerését. A szerzők ,,a' Linné alkotmánya szerént"-i sorrendben 23 seregbe foglalva ismertetik a hazai flóra növényeit, megjegyezve, hogy amely növény Linné Károly (1707-1778) „Systema Naturae" (1735) с. művében nem szerepel, azt Wildenow és Persoon műveiből, illetőleg Waldstein és Kitaibel nyomán pótolták. Figyelemre méltó törekvése a tudós szerzőknek az, hogy a Füvész Könyvbe felvett növényeknek, mind a virágosoknak, mind a virágtalanoknak igyekeztek magyar neveket is adni. ,.A' mi a' Nevezeteket illeti: A' régi törzsökös magyar neveket p. o. Üröm, Kapós s. a' t. megtartottuk . . . Más egyéb neveket is mellyeket Eleink vagy Deákból lágyítottak . . . vagy másképpen tsináltak ... ha meghagyhatok voltak, meghagytuk . . . Bátorkodtunk pedig magunktól is némely változásokat tenni. . . (XIV. old.) Sok nevekkel nem vagyunk megelégedve; de már mi rajtok nem segíthetünk, mert belé fáradtunk." (XV. old.) E sorok leírása óta eltelt több mint másfél évszázad alatt a Diószegi-Fazekas-féle Füvész Könyv sok kézben megfordult. Sokan értékelték, összehasonlították, értelmezték az előforduló száras növények leírását, elnevezését s többüknek a neve a mai botanikai munkákban is változatlanul szerepel. A virágtalan (Kryptophyta) növényekkel azonban senki sem foglalkozott. Ezt a hiányt kívánom ebben a közleményemben részben pótolni, amikor a „Magyar Füvész Könyv"-be felvett zuzmók korszerű tudományos elnevezését és az átvehető magyar neveket összeállítottam és felsorolom. Érdekes, hogy a zuzmók (Lichenes) rendszertani besorolása a XIII. sere171