A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Természettudomány - Sterbetz István: Kelet-magyarországi sztyepp-jellegű puszták fészkelő madárvilágának alakulása legeltetett és kaszáló hasznosításban

coturnix, Phasianus colchicus, Otis tarda, Vanellus vanellus, Limosa limosa, Ga­lerida cristata, Alauda arvensis, Motacilla flava, Emberiza calandra, Emberiza schoenicius (12 iaj). Legváltozatosabban alakult ötödik vizsgálati területem, az Orosháza mel­letti KARDOSKÜTI TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLET és a vele szomszédos SZŐKEHALOM hasznosítása, ahol a cca 800 hektár terjedelmű füvespusztát 1952-1971 időközében két-három évenként váltakozva kaszálták, illetve legel­tették. Az állatállomány évi átlaga mintegy 150 szarvasmarha, 6-8 bivaly, 60— 80 ló és 1500 birka. A terület florisztikailag alaposan feldolgozott (Bodrogközy 1965). Jellem­ző két növénytársulása: Achilleo-Festucetum pseudovinae együttesében: Alo­pecurus pratensis, Potentilla reptans, Taraxacum officinale, Medicago lupulina, Trifolium repens, Cerastium vulgatum. Artemisio-Festucetum pseudovinae társulásban: Artemisia maritima ssp. monogyna, Festuca pseudovina, Ranunculus pedatus, Scorzonera cana, Matri­caria chamomilla. Legeltetett években észlelt fészkelők: Anas acuta, Vanellus vanellus, Cha­radrius dubius, Charadrius alexandrinus, Limosa limosa. Recurvirostra avosetta, Burhinus oedicnemus, Glareola pratincola, Calandrella brachydactyla, Galerida eristata, Alauda arvensis, Oenanthe oenanthe, Anthus campestris, Motacilla alba, Motacilla flava feldeggi (15 faj). Kaszálásos évek madárvilága: Anas platyrhynchos, Anas acuta, Perdix perdix, Coturnix coturnix, Phasianus Colchicum, Otis tarda, Vanellus vanellus, Limosa limosa, Galerida cristata, Alauda arvensis, Motacilla flava, Motacilla flava feldeggi, Emberiza calandra, Emberiza schoenicius (14 faj). A változó környezet fészkelési viszonyait tekintsük át most a fajok szá­mának alakulását tükröző, statisztikai összeállításban: A költöfajok váltakozása legeltetett, illetve kaszált területhasznosítás állapotában Legeltetett álla­Kaszált Mindkét esetben Legeltetés Kaszálóra Megfigyelés helye potban fészkelt élettérben fészkelt fészkelt megszűntével eltűnt betelepedett Hortobágy 5 6 2 3 4 Halásztelek 9 9 3 6 6 Csabacsüd 4 8 3 1 5 Cserebökény 5 12 4 1 8 Kardoskút-Szőkehalom 15 14 6 9 8 A táblázatot értékelve szembetűnő a számsorok viszonylagos kiegyenlített­sége. A legeltetés megszűntével eltűnő fajokat a későbbi kaszálón majdnem azonos számú betelepülő váltja fel. A faunaelemek mennyisége tehát alig tér el, annál jelentősebb azonban a fajok összetételében mutatkozó változás. A száraz legelőkre jellemzőnek tekinthetjük az alábbi, többé-kevésbé gya­kori fajokat: Anas acuta, Vanellus vanellus, Charadrius alexandrinus, Burhinus oedicnemus, Glareola pratincola, Calandrella brachydactyla, Galerida cristata, Aluda arvensis, Anthus campestris és az újabban fészkelőként kimutatott Mo­tacilla flava feldeggi (10 faj). E típusos fajokhoz csatlakozik a más jellegű élettérből időnként betelepülő Cahardrius dubius, Limosa limosa, Recurvirostra avosetta, Oenanthe oenanthe, Motacilla alba (5 faj). 165

Next

/
Oldalképek
Tartalom