A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)
Természettudomány - Aradi Csaba–Dévai György–Fintha István–Horváth Klára–Bancsi István–B. Tóth Mária–Ötvös János: Tanulmányok Haláp élővilágáról
12. kép. Az emberi települések gyakori fészkelője a kuvik (Athene noctua [Scop.]) belekölt a hantmadár, vagy a barázdabillegető (lásd 10. kép), s az idővel gyomosodni kezdő irtásterületeken pedig megjelenik a parlagi pityer. C) Az ugarok és szántók is gyéren népesült élőhelyek. Az egész területnek legalább í /^-át foglalják el, különféle alakban ékelődve be az erdőfoltok közé (lásd térképvázlat). Előbbiek inkább hasonlítanak a gyomosodó irtásterületekhez (csaknem egyedüli költő fajuk a parlagi pityer), utóbbiakban pedig még ritkábban figyelhetünk meg egy-egy társulásközömbös fészkelőt (fogoly, fácán). 149
/