A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Természettudomány - Aradi Csaba–Dévai György–Fintha István–Horváth Klára–Bancsi István–B. Tóth Mária–Ötvös János: Tanulmányok Haláp élővilágáról

száraz jellegű debreceni Nagyerdőéhez. Ennek bizonyítására vessünk össze néhány megfelelő adatot! (A faunaelemek elnevezésének rövidítéseit hátrább, a faunakatalógus bevezetőjében magyarázzuk meg.) HalápiSárospataki LongDebreceni erdő erdő és környéke Nagyerdő Pal. 40,51% 42,72% 38,98% Eu. 16,45% 17,48% 22,03% Eu-turk. 18,98% 16,50% 20,34% Hol. 5,06% 6,80% 3,390/

0 Med. 2,53% l,940/o 3,39% Ind-afr. 1.270/Q l,940/o 3,39% Pal-xerom. 1,27% 0,970/

0 l,700/o A biotópok és madáregyütteseik jellemzése Az élőhelyek tárgyalásánál a növénytársulások szukcessziójánál megtalálható sorrendet vesszük alapul. Mindenekelőtt hadd nyújtsunk egy áttekintő táblázatot a 79 fészkelő faj biotópok szerinti megoszlásáról (1. 3. táblázat). A tabellából szembetűnik, hogy jóllehet erdős területről esik szó, a költő fajoknak csaknem 9%-a nádas-, gyékényes foltokban és nedves réteken él, ami jelzi a terület helyenkénti bővebb vízellátását. Épp ebben láthatjuk Haláp egyik jellegzetességét. A terület másik sajátsága a tisztások, rétek aránylag nagy kiterjedése, melyet a több mint 6%-nyi, e helyeken élő madárfaj reprezentál. Az erdei fészkelők mennyisége természetesen a legnagyobb (meghaladja a 73%-ot), de gazdasági jelentőségük is kiemelkedő. A következő táblázat némi információkat is nyújthat erről. Tudnunk kell, hogy a mintegy 64,5%-ot adó húsevő közé a néhány rágcsálópusztító mellett igen hasznos erdei rovarevők tartoznak. Ezek, a kártevők tömegeivel élve az ember számára évről évre felmérhetetlen értékeket mentenek meg. A vegyes táplálkozásúak legnagyobb 3. táblázat. Haláp fészkelő fajainak %-os megoszlása biotópok szerint Fás vegetációban 73,42 Emberi települések környékén 8,85 Nádas, gyékényes foltokban 7,60 Száraz réten 6,33 Több biotópban előfordul 2,53 Nedves réten 1,27 Összesen 100,00 135