A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Természettudomány - Aradi Csaba–Dévai György–Fintha István–Horváth Klára–Bancsi István–B. Tóth Mária–Ötvös János: Tanulmányok Haláp élővilágáról

A jegyzékben felsorolt 637 faj és változat közül 398 azonos a bátorligeti rezervátumban begyűjtöttekkel. Az azonosság érthető, mert Haláp még a Nyírséghez tartozik. Az eltérés (239 faj) oka részben abban keresendő, hogy az erdőfoltok közt mezőgazdaságilag művelt területek is vannak, amik a ligetben hiányzanak s ezért nem (vagy igen kevés számban) fordulnak elő a bátorligeti jegyzékben mezőgazdasági területen élő bogarak; továbbá azt sem szabad elfelejteni, hogy jóval nagyobb területen folyt a gyűjtés, mint a rezervátum területe, azután itt van a Nyírség legdélibb része s ez a vidék már érintkezik a Hajdúháttal, melynek bogárfaunája, ismerve a bogarak nagy vagilitását, ide is behatolhatott. Ha befejeződik a Hajdúhát kikutatása (most indult meg), akkor biztosat tudunk mondani az eltérések kérdésében. A jegyzékből megállapíthatjuk azt is, hogy a Caraboidea hadat 5 család, 54 nem, 135 faj, a Palpicornia hadat 1 család, 12 nem, 23 faj, a Staphylinioidea hadat 6 család, 45 nem, 82 faj, a Diversicornia hadat 24 család, 63 nem, 104 faj, a Heteromera hadat 9 család, 29 nem, 44 faj, a Lamellicornia hadat 3 család, 26 nem, 55 faj, a Phytophaga hadat 3 cslád, 56 nem, 109 faj, a Rhynchophora hadat 4 család, 44 nem, 85 faj képviseli. A bogarak földrajzi elterjedési köre azt bizonyítja, hogy a Kárpát-medence (tehát területünk is) az európai bogárfauna találkozó helye. Haláp területén 13 északi, 5 déli, 12 keleti és 2 nyugati faj fordul elő. A közép-európai helyzetet 49 faj előfordulása bizonyítja. Ezt a közép-európai helyzetet megerősíti az olyan bogarak előfordulása is, melyek pl. Észak- és Közép-Európában (62 faj), Közép- és Dél-Európában (38 faj). Közép- és Kelet-Európában (7 faj) fordulnak elő. A begyűjtött anyagban 2 kimondottan homokot kedvelő faj (Cicindela soluta és hybrida) került elő, csak a Nyírségben élő fajok közül az Oodescelis melas fordult elő. A bátorligeti bogárfauna elemzése alapján (Bátorliget élővilága. 65-71., 207-208. 1.) megállapítható, hogy kutatási területünkön a Fenyő-nyír korból (i. e. 20 000-10 000-ig) a Pterostichus coerulescens, ovoideus, nigrita és Micromalus parallelepipedus fajok kerültek elő a mocsárerdőben. A Mogyoró-korból (i. e. 10 000-7000-ig), mikor területünk erdős sztyepp volt, a pontusi elemek is megjelentek a Nyírség területén. Ilyen elem pl. a sztyepp jellegű Cicindela hyrida és a silvicol jellegű Oodescelis melas. Az atlantikus klímájú Tölgykorban (i. e. 7000-5000-ig) a mediterrán elemek is benyomulnak - ilyen pl. a Badister unipustulatus és Smycronyx seriepilosus faj. A szubatlantikus Bükkkorban (i. e. 5000-2500-ig) a montán elemek tűnnek fel. Ilyen elem pl. Lygostopterus sanguineus és Otiorrhynchus multipunctatus faj. Ezek az ősiségre mutató elemek a nagy természeti átalakítások (erdőirtás, csatornázás, szántóföldi művelés) ellenére is megmaradtak töredezett foltokban igen kis mennyiségben. 128