A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1973 (Debrecen, 1975)

Művészettörténet, Iparművészet - Weiner Mihályné: Ónedények Hajdú-Bihar megyében

A Hajdú-Bihar megyei gyűjtemények jellemzése A gyűjtemények híven tükrözik, hogy a megyének egyik jellegzetes műtárgytípusa az ónedény. A két nagy és tudományosan rendezett gyűjteményről csak összefoglaló jellemzést adok. Déri Múzeum A megvizsgált 20 darab ónedény részben a megyében gyűjtött szép darabokat tartalmazza, részben arról nyújt képet a jegyek alapján, hogy az ország melyik tájairól szerezték be ónedényeiket a Hajdú-megyeiek. Megtudjuk, hogy ha nem helyi mestertől vásároltak, akkor a legnevezetesebb centrumokban: Erdélyben, a Felvidéken, Budán. Az első csoportban megemlítendő a váncsodi ónkanna, 1722. évszámos. (Ltsz. III. 27. [1912.] Nádudvari feliratú az 1764. évszámos ónkanna [IV. 193.] 1915.), ugyancsak egy 1815. évszámot feltüntető kanna. Feliratában Derecskére utal egy 1749. évszámú kanna. (Ltsz.: III. 2./1913.) A gyűjteményben sok a magas színvonalú erdélyi ónedény. Így kolozsvári mester jelezte a I. 1. a./273. sz. ónkannát. A brassói Michael Meldt mester jegyét találjuk az 1768. évszámú 1022. sz. kannán. Több darab származik a kiváló nagyszebeni mesterektől, így az 1021. és 1023. sz. kannák, amelyek közül az elsőnél Peter Siegmedt XVI. sz.-i nagyszebeni mester jöhet szóba, továbbá az 1761. évszámú DF 274. I. 11. és az 1743. évszámú DF 274. I. 10. sz. tányérok.

8 Az erdélyi kapcsolat szoros volt, de a felvidéki mesterek munkái is bőven kerültek Hajdú-megyébe. így I R mester Pozsonyban jelezte az 1080. sz. tányért, Carl Podico mester Kassán jelezte az 1404. sz. tányért. Közelebbi hazai ónöntőközpontokból is kerültek ide szép darabok. Gottlieb Wilcke és Johannes Fauser XIX. sz. eleji budai mesterek munkái és Fridericus Braun győri mester tányérja ennek példái (1405., - V. 280./1912., - 1019. ltsz-k.). Ritka debreceni darabot is találunk a gyűjteményben: jegyében IGZ betűket és 1822. évszámot viselő fedeles fűszertartót. Zimmermann János Gottlieb debreceni mester munkáját, amely jegyében viseli az IN DEBRECZIN feliratot. Megemlítem, hogy ezt a tárgytípust Borsodi Bevilacqua Béla börzönczének nevezi, a börzsöny festékanyagról, amit szerinte ebben tartottak. A múzeum gyűjteményében és számos más helyen a megyében találunk tárgyakat, a magyar címert, ónkannát 1710. évszámot feltüntető jeggyel. A múzeumban pl. a következő tárgyakon látjuk ezt a jellegzetes jegyet: III. 1915. 15., - III. 57.24. 1. Gyakori előfordulása arra mutat, hogy helyi jelzéssel állunk szemben. Ugyanez a feltevésem a bárányos-zászlós jeggyel kapcsolatban. 8 Az erdélyi jegyekre nézve lásd: U. Hübet und G. Oertel: Siebenbürgisch-sächsisches und anderes Zinn. (Reichenberg, 1936) 37. és 79. 339