A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1973 (Debrecen, 1975)
Művészettörténet, Iparművészet - P. Brestyánszky Ilona: Debreceni ötvösművek Csongrád megye egyházaiban
Debrecen legjelesebb XVIII. századi ötvöseinek egyike. Jólkereső ötvös, mert üzletét I. és II. osztályba sorolták. Harminc esztendeig céhmester volt, sőt legényt is tartott, ami ebben az időszakban, a céh hanyatlásának korában, már ritkaságnak számított. 1770 körül öccse, Marjalaky Sándor is vele dolgozott. A céhmesterséget haláláig viselte, 1806-ban már egyedül az ő személyéből állott az egykor virágzó ötvöscéh. A céh már Mária Terézia korától fogva panaszkodik a mesterség rosszulmenetele miatt. Az ötvösök gazdasági helyzete ezidőtől fogva fokról-fokra romlik. Nincs anyag, nincs kereset. A mesterek száma ennek következtében egyre fogy. Egyes ötvösök a rossz anyagi helyzet miatt félbehagyják mesterségüket, mint például Békési István, aki a város csapiárosa lett. 1787-ben hivatalos jelentésükben szomorú helyzetükről így vallanak: 20 „Kénteleníttetünk alázatosan jelenteni céhünknek vagyis mesterségünknek teljességgel csaknem elfogyását, melynek nagy bizonysága közöttünk, hogy akik kevesek még ez ideig megmaradtunk is mesterségünk mellett nem lévén sem váltó, sem vásári műnek ideje, annyira, hogy akik közöttünk váltómívesek volnánk, mint más mesterségen lévők, folytában mesterségünket nem dolgozhatjuk, a munka nem léte miatt. Hasonlatosképpen a vásári műnek is annyira elveszett az ideje, hogy néha egy holnapig sem kapunk belőle egy pénzt; melynek elegendő bizonysága lehet, hogy már székünk is teljességgel úgy elfogyott hogy többen nem maradtunk, hanem csak négyen, úm. Büttösi István, aki egésségtelensége miatt nem dolgozhat (I. cl.). Egei József (I. cl.). Pesti Mihály né (II. cl.). Marjalaki János céhmester (I. cl). Békési Sámuel nem dolgozik." Marjalaky Jánosnak hosszú működése ellenére kevés munkája ismeretes. Kőszeghy csak a mezősasi ref. egyház harangvirág-kelyhét ismeri, mélyített körvonalú hólyagos kupájával 1776-ból. 2 ' A makói ref. egyház keresztelő medencéje ovális alaprajzú öblös mély tál, amely négy gömbös lábon áll. Hatása kissé esetlen, nehézkes. Pereme nyolcoldalú ívelt karimával záródik le. Ö készítette a medencéhez való, kézzel kalapált, hengeres testű, profilált gyűrűkkel tagolt, csőrös kiöntőjű fedeles kannát is. Az egyszerű kupa zömök arányai, kissé esetlen füle, de jó technikája jó technikai felkészültségű, de kevés invenciójú mesternek mutatja II. Marjalaky Jánost. Ugyancsak az ő kezére vall a szentesi ref. templom helyenként aranyozott, felirata szerint 1799-ből származó réz fedeles kupája is, melynek felépítése arányos, technikai megoldása a makói kupáéval feltűnően azonos. Magas színvonalú debreceni ötvös, ifj. Büttösi István műhelyébe vezet a hódmezővásárhelyi gör. kel. templom ezüst örökmécsese, amely négy egymásrahelyezett, áttört, trébelt és vésett magasítás díszű dudortagból áll. Ifj. Büttösi István, id. Büttösi István fia 1744-ben nyert debreceni polgárjogot. 28 Módos debreceni polgár volt, mestersége jól mehetett, mert még 1770 után is, amikor fájó karjaival betegeskedett és hónapokig nem dolgozhatott, I. osztálynak megfelelő adót fizetett. Virágzó ötvösműhelyében két legényt is foglalkoztatott. 29 Művészetét kortársai is nagyra értékelték, mert a debreceni református egyház kincstárában található egyházi edényeket is vele dolgoztatták át az 1764 körüli években. 30 Zoltai a híres debreceni orvos Weszprémi Ist26 Zoltai i. m. 10 27 Kőszeghy i. m. 96 28 Kőszeghy i. m. 94 29 Zoltai i. m. 21 30 Kőszeghy i. m. 95 367
