A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1973 (Debrecen, 1975)

Régészet - Mesterházy Károly: Régészeti adatok Hajdú-Bihar megye területe IX–XIII. századi településtörténetéhez. I.

csak a Veszprém megyét magában foglaló kötete jelent meg.

c Más oldalról a középkori magyar falu kialakulásának, szerkezetének, mindennapi életének stb. kutatásában alapvető monográfiák születtek meg.

7 A településtörténet régészeti forrásokkal való kutatása Zoltai magános kísérlete után a 40-es években indult meg.

8 A faluásatások új lendületet vittek a módszerében még kialakulatlan kutatásba.

9 A középkori településtörténetben is megkezdődött az ősrégészet eredményeinek felhasználása, a településhálózat topográfiai módszerekkel való meghatározása, időrendjének kutatása stb. E munka jelenlegi legmagasabb szintjét a Magyarország Régészeti Topográfiája módszertani és településtörténeti eredményei jelzik.

10 Üj igényként merült fel a településkutatásban a demográfiai kutatás adta lehetőségek kiaknázása. Jelenleg ez az irányzat a kezdeti lépéseknél tart, mivel kutatási lehetőségei korlátozottak a csekély jól dokumentált ásatás miatt.

11 A régészeti településtörténet, nyelvészeti és demográfiai szempontú vizsgálata jelenti a kor követelményeinek megfelelő és megkívánt színvonalat, amely azonban számos részletmunka szintéziseként jöhet csak létre. A jelenlegi magyarországi régészeti szempontú településtörténet a környező országok hasonló jellegű kutatásával összehasonlítva a kezdeti lépéseknél tart. Általános jelenség, hogy egyes objektumok (temetők, telepek, templomok) feltárása folyik és ezt az egyes objektumok értékelő feldolgozása követi. Arra azonban alig van példa, hogy honfoglalás- vagy középkori leletek segítségével egy-egy település vagy nagyobb terület X-XV. századi településtörténetét megrajzolják. Csupán a terep járásokon alapuló vagy velük összekötött kutatások léptek túl ezen az alapfokon.

12 Ezért elengedhetetlenül szükséges a múzeumaink raktáraiban levő többszáz lelőhelyről származó Árpád-kori és középkori leleteinket feldolgozni, az összes honfoglaláskori és későbbi ásatási eredményeinket topográfiailag értékesíteni. Már jelenleg is rendelkezünk olyan mennyiségű és rangú anyaggal, amely lényegesen módosítja eddigi településtörténeti ismereteinket. Egyúttal minden kétséget kizáróan bebizonyosodik, hogy modern településtörténeti munkák nem nélkülözhetik a régészet eredményeit, s ezek figyelmen kívül hagyása a valóságtól elrugaszkodó konstrukciók megrajzolásához vezet. Milyen igények merülnek fel a régészeti anyaggal szemben? A régészeti településtörténet jelen színvonala minden sokatígérő kezdeményezés ellenére alatta marad a történeti forrásokkal megrajzolt képnek. Mert ugyan eredményei megingatták az egyoldalúan történeti források által 6 IIa B.-Kovacsics ]., Veszprém megye helytörténeti lexikona (Bp., 1964) 7 Szabó I., A falurendszer kialakulása Magyarországon (Bp., 1966); - Szabó I., A középkori magyar falu (Bp., 1969); - Maksay F., A magyar falu középkori településrendje (Bp., 1971); - Eperjessy K., A magyar falu története (Bp., 1968). 8 László Gy., Erdély településtörténetének vázlata Szent István koráig (Kolozsvár, 1943) 9 A faluásatások ma már jelentős irodalmát legutóbb Méri I. foglalta össze: Árpád-kori népi építkezésünk feltárt emlékei Orosháza határában. Rég. Füz. 11/12. (Bp., 1964.) 10 Veszprém megye régészeti topográfiája. A veszprémi járás (Bp., 1969); - A keszthelyi és tapolcai járás (Bp., 1964). 11 Kovalovszki ]., Régészeti adatok Szentes környékének településtörténetéhez. Rég. Füz. 1/5. (Bp., 1957); - Valter I., Régészeti adatok a Bodrog-köz honfoglaláskori településtörténetéhez. HÓMÉ 1962-63.; - Balogh I., Adatok az Alföld középkori történetéhez. Arch. Ért. 80/1953/141-150; - Kovalovszki ]., Orosháza és környéke a magyar középkorban. Orosháza története I. (Orosháza, 1965) 175-202. 12 Pálóczi-Horváth A., Régészeti és demokráfiai módszerek Árpád-kori településtörténeti kutatásainkban. (Az 1971. májusi nagyvázsonyi középkori településtörténeti konferencián elhangzott előadás sokszorosított szövege.) 96