A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1973 (Debrecen, 1975)

Muzeológia - Porcsalmy János: A korszerű iskolamúzeumi szemléltetés. – Az eke fejlődéstörténeti sorozata modellekben

tenyésztés, illetve a műtrágyázás, s a földművelés intenzív gépesítése csak fokozza a terméseredményeket. Ugyanis napjaink nagyüzemi termelési módja egyenesen megköveteli a növénytermesztés munkáinak gépesítését. A talajművelő gépek közül az eke történelmi kialakulását, fejlődését, továbbá működését és szerkezeti részeit az iskolamúzeum fejlődéstörténeti szemléltetőeszközeinek felhasználásával a tanár eredményesen s érdeklődést keltve ismertetheti, taníthatja. Azokat nemcsak a történelem, hanem a mezőgazdaságiam munkaoktatási órán is eredményesen, jól hasznosíthatják tanáraink. Iskolamúzeumunk révén, mely a debreceni Csokonai Vitéz Mihály Áll. Gimnáziumban működik, technikatörténeti készletünkből tanítványainknak a következő jellegzetes eketípusokat mutathatjuk be a korszerű szemléltetés érdekében: 1. Neolitikus íaeke 1. kép A modell leírása: Anyaga: fa. Az eketest simatalpú, csapott fejű. Mérete: 18X4,5X2 cm. A hajlított alakú gerendely hossza: 30 cm. A gömbfa átmérője: 1,5 cm. A kettős ekeszarv hossza: 13 cm. jellegzetességei, hasznossága: Ez az eke a fakapa fejlettebb, kombináltabb formája. Az i. e. IV-III. évezred találmánya ez, mely korszakalkotó jelentőségűvé vált. Annak előállítását a későbbiek folyamán nagymértékben elősegítették a bronzból, majd a vasból készült szerszámok. (Fémszögek, kapcsok alkalmazása az alkatrészek rögzítése céljából stb.) Az eke már a földet túró eketestből, a vontatásra szolgáló gerendelyből és ekeszarvból áll. A földművelés ennek alkalmazásával már főfoglalkozássá vált, mert az eke oly nagy termelékenységet biztosított, hogy az lehetővé tette a munkamegosztást. Készítési módja Az eketestet elnagyoltan, durva felületűre faragjuk ki egyetlen fa, vagy deszkadarabból. 472