A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1973 (Debrecen, 1975)

Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Szabó Sándor: Szombati-Szabó István pályaképe

frisseségével hatna."' 1 - Amilyen váratlan azonban az első, s erősen kíméletle­nül sújtó kritika, olyan eredményes munkát végez. Ahová csapott - feléget min­dent maga körül, s mégis új életre szóló energiákat szabadít. A továbbfejlődésre alap az első kötetben megjelent versek közül azok a disszonánsak, melyek öntörvényű fejlődése eredményeként, költészeti problé­mák továbbgondolása közben születtek: a Pók, Koncert teremben, Apám útján. Hangversenyen (Zongorás lány) címűek. A bírálatok, s hatásukra az olvasga­tott modern költők - elsősorban Ady - a már megindult folyamatot siettetik. Hamari gyorsasággal látnak eztán napvilágot a Káron leányai, a Holnap csa­tája, A magyar Puszta bálványa, az Éjszakák robotosa, készül az Életbe né­zők, az Így szóltam Máriához; olyan versek, melyek közül nem egy belekerült posztumusz, maradandó értékeket válogató kötetébe is. 52 - Az új művek létre­jöttét, a modern hangra való váltást segítette; Nagy Ferenchez, és Simonka Györgyhöz - kollégiumi társaihoz - fűződő, s egyre mélyülő költői barátsága, nem kevésbé az a szerep, melyet az ifjúság körében egyre inkább betölt orszá­gos, de különösen debreceni hírnevével. Itt, a Homok városában, az ősi Kollé­gium falai közt egyre inkább azt a funkciót látja el, amit valaha Csokonai, a jelenben a falakon kívüli életben, s mint még itteni könyvtártiszt Oláh Gábor, országos méretekben Ady: a lázadás szellemét igyekszik honosítani, ö a mér­mondó, az ifjúság szócsöve, vágyainak, igényeinek megtestesítője s képvise­lője. - Persze jó adag póz is, és színészi ambíció, sőt másolási módozat is testet ölt ebben a magatartásban, nem egyszer méltatlan lázongás az iskola ellen, de valljuk be - néhány professzor kivételétől eltekintve - a Kollégium egésze megért már az ítéletre. Lázadásának költői lecsapódása az 1909 elején. Nagy Ferenccel és Simon­ka Györggyel együtt kiadott Szomorúfüzek alján című kötete, melynek fogad­tatása Debrecen-szerte - agyonhallgatás. Csupán a Főiskolai Lapok félév múl­tán adott rövid reflexiójából tudunk következtetni a könyv körül felcsaphatott horkanásokra: az olvasó közönség reméli, hogy megosztott tetszéssel fogadott könyve után Szombati fel fog hagyni az erőltetett új hanggal. 53 - Országos mé­retekben ugyanez tapasztalható: erőteljes reakció. Igaz, a támadások nemcsak a szerzőknek, szólnak az új költői irányzatnak is, de mivel Szombati a legjel­Jegzetesebb, legkorábban kialakult karakter a három poéta közül, a vádak min­den ódiuma az ő fejére hull. Vádaknak mondtuk volna őket, mert mai szemmel nézvést komolyan alig­ha vehetők, ám az akkori kialakult értékrend szerint súlyos érveknek számítot­tak, s annak tűntek a bíráltak szemében is. Előbb a Pesti Hírlap kritikusa teszi nevetségessé Szombatit, majd pár hét múltán a Magyar Szó ír túlzóan méltatlan cikket a fiatalokról. Legsúlyosabb érvei a modernek ellen általában irányulnak: tehetségtelenek, érthetetlenek, szerénység nélkül valók, nagyhangú, pöffesz­kedő a költészetük, ízléstelenek, nem tisztelik a női szépséget, hagyományos értékeket stb. 54 Mennyivel más a Nyugat bírálata Tóth Árpád tollából! Új, a modernek ol­51 Verses könyvek. Vasárnapi Újság, 1908/576. 52 Káron leányai: DFL. 1908-09/34.; A Holnap csatája (Ma): DFL. 1908-09/34.; A magyar Puszta bálványa: DFL. 1908-09/123. Éjszakák robotosa: DFL. 1908-09/126-127., s a Hazajáró lélek с kötetben, Az Életbe nézők, így szóltam Máriához с verseket lásd a Hazajáró lélek c. kötetben. 53 Babyloni vizeknél. - Előfizetési felhívás. - DFL. 1909-10/23. 54 Szomorú füzek alján. Pesti Hírlap, 1909. április 29. Szilágyi Sándor: Modern költők tü­köré. Magyar Szó, 1909. május 25. 464

Next

/
Oldalképek
Tartalom