A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1973 (Debrecen, 1975)

Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Szabó Sándor: Szombati-Szabó István pályaképe

£zt fejezik ki a versek képei, költői eszközei, a csupa kép s hasonlatok. Széf a zépségének dicsérete pl. huszonnégy idegborzoló, fokozás nélküli, az Együgyű ;zerelmi vallomás pedig negyvennégy sorban negyennégy hasonlat. Maga a jondolat is szinte képtelenség! De a Széfa-szerelem csak apró líra-epizód, s a hadtest továbbvonulásával nár múlik is. Szombati ismét szorgos, szolgáló pásztorrá alakul, s újabb terven nunkál. Az oroszországi hadifogolytáborok magyar nyelvű lakói közé kíván - a Nemzetközi Vöröskereszt útján - mintegy önkéntes hadifogolyként menni, közöttük lelki vigaszt hinteni. A szinte képtelennek látszó tervnek megnyeri i Tiszántúl nagyhatalmú püspökét, Baltazár Dezsőt, révén az Egyetemes Reormátus Konventet, mely ki is küldi, ha azt lehetetlenné nem teszik az orosz orradalom okozta változott politikai viszonyok.

4 Leszerelése után krassó-szörényi parókiájára, Resicabányára tér, mely az ílszakadás után a Román Királysághoz tartozik. Szolgálata folytatására, s talán programja végleges megvalósításáért. Immár nyugodtabb körülmények között lolgozhatik. Szerényen, nagy munkát vállalva s elvégezve is, de stabilabb életviszonyok között. Reménységei - az irodalmiak is - csak fokozódnak, midőn íasonló megbízatással, nagy egyházi missziói körzettel átkerül Lúgosra lelkészíek, 1921-ben. Családot alapít, házasodik.

5 Nyugodtabb életviszonyai között igyekszik azonnal bekapcsolódni az irolalmi életbe. - Az írott szó, a magyar nyelvű írás az induló, önállósulni kényizerülő erdélyi-romániai magyar szellemi létben tett volt. Szombati-Szabó István felismeri ezt, s vállalja a feladatot, annak minden nagyszerűségét, de ódiunait is. Háború idején írott, s eddig közöletlen verseit kezdi publikálni az akkori tiszavirágéletű lapokba; a Tabéry Géza szerkesztette Magyar Szóba, a Keeti Újságba, majd a Napkeletbe, s előbb csak alkalom szerint, Lúgosra való költözése után rendszeresen verselni kezd. Új versei friss élményekből táplálkoznak. Más haza, változott viszonyok :eremtette helyzetéből, régi pátriájától való elszakadásából. Ezt tükrözik az L922-ben Életem címmel megjelenő verskötete Hitvallás messiások földjén, s Életem cikluscímei: áttekinti eddigi életét, és számot vet önmagával.

6 $. könyvnek elsősorban ez a két ciklusa figyelemre méltó. Mire ugyanis napvilágot lát, rég túl van az első fejezet, a Széf a iránt érzett szerelem hangulatai fedett, s túl annak költői megjelenítési módján is. Az öt-hat év költeményeit összefogó kötet azonban így meglehetős vegyes tépet mutat. Vegyes a fogadtatás is. Általában túlzásnak minősítik az életöröm ifféle megnyilvánulását, amely a Széfa-ciklusban nyilatkozik, nétmelyek külölösen zokon veszik egy református pap-költőtől. Mások túlzott mértékűnek érdk az irodalmi hatásokat, Babits, Oláh Gábor, s különösen Ady Endre jelenvatóságát.

7 Arra azonban már kevés zenésznek van füle, hogy azt hallják meg ebben a tisztulóban levő költészetben, ami valóban eredeti s komoly érték, ami valóban egyedül Szombati sajátja: versbe foglalt életét, s annak példázatán keresztül a kisebbségbe jutott magyarság sorsproblémáit. í Levéltár, I-II. B. D. 988/916, 1618/917, I. - 1. 2032/917. 2955/917. Magyarországi Református Egyház Egyetemes Konventje jegyzőkönyve. (Bp. 1918.) 5 Theológiai Akadémia, Debrecen. S. B. 1921. VI. 5. 5 Életem. Versek. (Kolozsvár, 1922.) 7 Szőllosy István: Erdélyi verseskönyvek. Prot. Szle, 1925/118-119. és Hartmann János: Az újabb erdélyi líra. Prot. Szle, 1925/214-222. 29* 451