A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1973 (Debrecen, 1975)

Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Szabó Sándor: Szombati-Szabó István pályaképe

:ő - egybegyűjtette, összefoglalta az elődök törekvésének valamennyi ágát, > végük erősen tartva kezében - külön vélemény-világot kerített mindenről. Vagyis a századvégi szecesszió kezdeményeit folytatva a legtermészetesebb fejődési utat járta, a legáltalánosabban mindent behálózót. Kortársai - költészetük első szakaszában - egyelőre poétái hatásának kivédésével foglalatosak. Munkássága eszmei-politikai vonatkozásai - ahogy a tor politikai életének egésze is - figyelmükön kívül esik. Számukra a háború, j forradalmak, Ady halála, s a háború után bekövetkező politikai helyzet adják neg azt az egzisztenciális megrendülést, mely képessé teszi őket egy - esetleg Adyéhoz hasonló, egyetemes szintézis létrehozására.

1 Szombati-Szabó István a költők utóbbi típusához tartozik. Az új költészet képviselőinél jó egypár évvel, Adynál tíz évvel mondhatja fiatalabbnak magát, ráadásul vidéken, s a „maradandóság városában" kezdi életét. Apját korán elveszti, s édesanyja, majd a szegények iskolájaként ismert Alma Mater: az öreg kollégium neveli, a szegények részére biztosított ösztöndíjakból, alapokból. Természetesen a juttatott segélyek önmagukban nem elegendők, ezért Szombati nár kisgyerek korától kezdve maga igyekszik megkeresni a taníttatásához szükséges, s mindennapi életüket biztosító összegeket. - A mindennapi gondok kényszere erősen hátráltatja tanulmányaiban, s ha mi kevés szabadsága marad, rodalmi ambícióinak építésére fordítja. Versel már a gimnázium padjai között, pályadíjakat nyer, majd theológusként is a kollégium növendéke maradva i felsőbb tanulók egyleteinek lesz buzgó tagja, később vezéregyénisége. Állandó ihletettségi állapota jó költői gyakorlóiskolába járatja: sokat ír, s így korán Diztos verskészségre tesz szert. Különösen ami a nép-nemzeti iskola, s az eszményítő realizmus költői gyakorlatait illeti. Kötetet is jelentet meg, theológus Iveinek közepén, húszévesen, s úgy tűnik: biztos tehetsége, nagy rutinja, és Dravúrokra képes nyelve, könnyű ihlet-állapotai arra predesztinálják, hogy egyfajta frisseséget vegyítsen a nép-nemzeti költészet haladó áramaiba. Ezt látja is istápolja benne a Kollégium is. Szavalatai és felolvasásai az egyházi és iskolai ünnepélyek fénypontos eseményei, s ahogy a reformátusságnak, népies idilliek Szabolcska, úgy lesz ő a Kollégium hivatalos, kedves poétája. Dédelgetve ű is kényeztetik. Azonban - már a kötet kiadása táján - de a kötetben magában is jó egylehány „disszonáns" hangot fedezhetni fel, melyet a kor sűrűsödő levegőjéből :sapott ki maga számára a fiatal poéta. Ez már az új irodalom első nagy hullámának hatása, mely még az iskola padjai között éri: Ady második jelentős kötetének megjelenése, a viták Ady körül, a Holnap, majd a Nyugat indulása. Első reakciója az ellenállásé, a hagyományos állomások védelméé: ragaszkodik foggal-körömmel a biztosan megszerzetthez. De ez csak dac, minden jogos, érdemi kritika nélkül, s jellemző mód váltja fel a kritika nélküli ovációs csatlakozás. Ujabb kötetet ad ki, s mintha költészete a hirtelen, nagy ugrást tenné meg; sgyszer s mindenkorra el jegyzi magát a modernekkel. A művészetben azonban - ha érőben is vannak feltételei - ekkorát lépni büntetés nélkül nem lehet. A. sebes reakciót, az élmények gyors kidalolását üresség követi, a lélek üressége, melyhez hozzájárulnak a közben ellene, s épp a váltás miatt induló sértő, 5 kíméletlen rágalmazó támadások, majd tanubnányai befejeztével életének kilátástalansága: segédlelkészként, szinte hónaponként való vándorlása parókiá1 Szabó Sándor: Oláh Gábor költészete. SZMA, 1970. 29 Déri Múzeum évkönyve 449