A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1973 (Debrecen, 1975)

Természettudomány - Endes Mihály: A székipacsirta (Calandrella brachydactyla Leisler)

22. kép. A fészek fölé boruló Festuca tő a napernyő és az álcázás szerepét is betölti. (Szerző felv., Hortobágy) teni. Az irodalmi adatok szerint úgy tűnik, hogy az areál nyugati részén, pl. Portugáliában, Spanyolországban, Franciaországban a letojás valamivel hamarabb kezdődik, mint a keleti részeken, pl. így a Balkánon, a Közel-Keleten. Az első tojások az előbbi helyen már április közepén, míg az utóbbi területen csak április végén jelennek meg. Az északabbra élő alfajok, ill. populatiok, így a hungarica és a longipennisek egy része szintén később kezd a költéshez. Elterjedési területükön tojások csak május elején találhatók. Mint arról már említés történt, a székipacsirta normális körülmények között évente kétszer költ. Ami a második költését illeti, a fiókák elszéledése után, tehát kb. egy hónap elteltével találhatunk ismét tojásos fészkeket. Nyilvánvaló, hogy az első költés során észlelhető időkülönbségek a második költés során is mutatkoznak. Hogy az elmondottak ellenére a madarat számos kutató rendszertelen fészkelőnek tartja, annak az a magyarázata, hogy a költések gyakori megsemmisülése miatt pótköltésekre kerül sor. Ez a pótköltés szabályosan bekövetkezik akár az első, akár a második költés során történjen is a pusztulás. Ezért találhatók azután a legkülönbözőbb időpontokban tojásos fészkek vagy fiókák. A nem ritkán észlelhető eltojt tojások magyarázata is a fentebb elmondottakban keresendő. A fészek elkészülte utáni napon a pacsirta már letojik, de túlnyomórészt csak az alj kiteljesedésekor kezd kotolni. Dathe szerint letojás után, tehát még költés közben is épülhet a fészek. Én ezt sohasem észleltem, a tojásrakás mindig csak teljesen kész fészekbe történt. A tojások lerakása között mindig egy nap különbség van, és ezt az időközt, akárcsak a letojás kezdetét, időjárás egyáltalán nem befolyásolja. A letojás a kora reggeli órákban zajlik. A hím ezalatt a fé44