A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1973 (Debrecen, 1975)

Művészettörténet, Iparművészet - P. Brestyánszky Ilona: Debreceni ötvösművek Csongrád megye egyházaiban

órát és két ezüst karikát, 51 db és külön 26 pár különféle dolmányos mentére való részben arany, részben ezüstgombot és pikkelyt és 133 db kisebb, nagyobb ezüstkapcsot, egy pár „pantofelre" való ezüstcsattot említ. 12 Az 1740-es években ifj. Diószegi Sámuel postamester is meglehetősen sok drágaságot mondhatott magáénak.

13 „Kézre való egy pár aranyperec 30 aranyat nyomó. Zománcos aranyperec 17 1/4 aranyat nyomó. Borsó aranyperec és félegynyolcad aranyat nyomó. Öregszemű ötsor gyöngy 3 lat és 3/16. Kézrevaló felfűzött orientális gyöngy 2 lat, félegynegyed és 1/16. Elegyes gránát kézrevaló gyöngy 3 lat és 10/16. Széles, öreggyönggyel elegyes aranybogiáros párta 5 lat és 1/16. Keskeny, apró gyöngyös ezüstbogiáros párta 4 lat és 13/16. Gyöngyös kontyravaló, kinek a közepében aranyos, rubintos, smaragdos medálion vagyon, mely 2 lat 12/16. Három nagyobb és három kisebb gyöngyös reszkető és egy pár fülmellé való gyöngyös virág, 5 lat 13/16. Egy sor gránát 7/16. Négy aranygyűrű, rózsa és szívformára rakott gyémánttokkal, chrisolit és zafír kövekkel. Boglárhoz tartozó rubintos függőcske. Kívül-belül aranyozott nagy ezüstkanna 25 1/2 lat. Három különféle nagyságú, részben aranyozott és cápás ezüstpohár. Kétfülü aranyozott csésze. Nádméztartó ezüst skatulya 10 1/2 lat. Két nagy gazdálkodó ezüstkanál Д9 lat 12/16. Tizenkét pár ezüstnyelű kés. Csinálta Csonka István (debreceni) ötvös 47 6/16 lat ezüstből. Tíz ezüstkanál, amaz ezüstkésekhez való 35 1/2 lat. Két pár ezüstnyelű kés, két pár ezüstkanál. Három ezüstkapocs." A módosabb földművesek almáriomában is szépmennyiségű ötvösmű rejtőzött. Bihari István felesége. Kapros Mária 1780-ban történt elhunyta alkalmából a hagyatéki leltárban „egy szerecsendió aranyos pohár »A° 1682« felírással, cápás ezüstpohár aranyozva, két más ezüstpohár aranyozva, aranyozott ezüst sótartó, nyolc sor jóféle gyöngy, ezüstóra láncával, férfimentére való 13 pár nagy ezüstgomb, három aranygyűrű, egyike pecsételő, ketteje gyémánt és rubint kövekkel. Egy tompák gyűrű veres kővel és egy madárral, nyakszorítóra való két ezüstkarika, két pár cipellőre való ezüstcsatt, karkötőre való 11 pár apró ezüstkapocs, négy és fél pár ezüstnyelű kés, 8 ezüstkanál, 11 kávézó ezüstkanál" találtatott.

14 Az ötvösművek iránti nagy keresletnek megfelelően nem csodálkozhatunk azon, hogy nemzeti életünk e fellegvárában az ötvösök száma a XVIII. század folyamán 30 volt, míg az ugyancsak virágzó, de a töröktől nem fenyegetett Kassáé 40, Nagyszombatban, Eperjesen, Pozsonyban, Lőcsén 7-7 ötvös dolgozott.

15 A debreceni ötvösök módosabbjainak saját boltja volt, ott árusított, a szegényebbek bérelték a bolthelyiségeket. A piacokon és országos vásárokon is árusítottak. A XVII. század első évtizedeiben a városháza mellett levő városi boltok között árultak. 1644-ben a tanács az öreg templomnál levő kisebb kalmárok között helyezte el őket. A városi okleveles feljegyzések, főleg a céh hanyatlása idején egyes mesterektől, mint például Féke András ötvösmesterről fel is jegyzik, hogy „vásári munkát készítget, hol ezüstből, hol rézből".

16 A debreceni ötvösök helyzete általánosan megbecsült volt. Erre mutat az 12 Zoltai i. m. 43 13 Zoltai i. m. 43 14 Zoltai i. m. 44 15 Kőszeghy i. m. lásd: az egyes városok története alatt. 16 Zoltai i. m. 40-41 363