A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1973 (Debrecen, 1975)

Művészettörténet, Iparművészet - Weiner Mihályné: Ónedények Hajdú-Bihar megyében

ták s ezek egész Európában elterjedtek. Helyi formai jellegzetesség a kanna tes­tének alul kiszélesedő tagozata (pl.: Vámospércs 5. sz. kanna). Debreceni okiratokban már igen korán található ónöntőre való hivatkozás. Debreceni irat 1548-ban említi „Paulus onkanna gyarto"-t, - 1564-ben „Joan­nes Kanna-gyarto"-t, ahogy abban az időben az ónöntőt nevezték, mindkettőt helyi vitás, peres üggyel kapcsolatban. 1 Összehasonlításképpen megemlítem, hogy pl. Sopronban, amely város szintén nagy ónöntőközpont volt, 1561-ből maradt fenn az első ónöntőnév. A helyi művességekkel való összehasonlításban pedig Zoltai Lajosra hivatko­zom (Ötvösök és ötvösművek Debrecenben, Debrecen, 1973), aki szerint 1556­ban található az első ötvösnév említése a városban és az ötvöscéh legrégibb ok­mánya 1557. keltű. A megyében sok az értékes XVII. századi ónedény és bizonyos, hogy sok közte a helyi munka, a helyi ónöntés okmányszerű adatai mégis hézagosak ebben az időszakban. Ennek oka nyilván Debrecen rendkívül súlyos helyzete a XVII. században, aminek káros kihatásai az iparágak szervezeti életében is mutatkoztak. Csak a XVII. századi edényeken néha előforduló zászlós-bárányos jegy mutat helyi mesterekre, egyébként a XVII. sz.-i ónedények többnyire jel­zetlenek. A debreceni ónöntés a XVIII. században virágzik fel ismét és ez a korszaka már okmányokban is nyomon követhető. Minden művesség történetét az illető céh iratai őrzik a leghívebben, Debrecenben azonban nem alakult helyi ónöntő­céh. De a debreceni mesterek nem is kapcsolódtak távolabbi céhekhez, mint pl. a győriek Budához, vagy Pozsonyhoz, hanem a helyi céhenkívüliek („czéhet­lenek" vagy „extracehalisták") között szerepelnek, a rézművesekkel és az aranyvarrókkal együtt. A Városi Tanács ezeket is számontartotta, így létszá­muk, jövedelmük, adózásuk alakulása évről évre nyomonkövethető. A „czines" vagy „ónmíves" mester többnyire évi 4,50-5 rénes forint adót fizetett. A „Clas­sificatio Opificum .. ."-ok a Piatz, - a Hatvan - vagy a Péterfia - Uttzában tartják őket számon, egyidejűen többnyire egy-két mestert. A megye és a város ónedénygyűjteményeiben található jegyeket össze­vetve a megyei Levéltár kapcsolódó irataival, a következő debreceni ónöntő­mesterek életére derült fény: Nigrinyi János 2 Kassáról települt Debrecenbe. A Hatvan utcában volt a műhelye. Említik 1770-ben, majd 1775-1784-ben. Munkáját azonosítani eddig nem sikerült, de nevét és működését számos okmány említi. 1 Hajdú-Bihar megyei Levéltár, Debrecen Városi Tanács jkv. IV. a. 1011. a./3. 407. old. és: Protocollon. . . 1547-1557. IV. A. 1011. a./l. 81. old. Tariska Sándor hívta fel ezekre figyelmemet, amiért itt is köszönetet mondok. 2 Hajdú-Bihar megyei Levéltár. Kereskedők, Kupeczek és Czéhetlen Mester Emberek Class.. Pro Anno 1775-76. Classificatio Opoficum ... pro Anno 1779/80. 77. sz. 22 Déri Múzeum évkönyve 337

Next

/
Oldalképek
Tartalom