A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1973 (Debrecen, 1975)

Művészettörténet, Iparművészet - Késmárky Mária–Kőhegyi Mihály: Levelek és adatok Medgyessy Ferenc bajai kapcsolataihoz

lélekkel támogatta e törekvését Oltványi (Ártinger) Imre, kiváló műkritikusunk, az Ars Hungarica modern magyar művészeket ismertető könyvsorozat és a Magyar Művészet с folyóirat szerkesztője, máskülönben bankár, később pénzügyminiszter, majd svájci nagykövet, végül a Szépművészeti Múzeum főigazgatója/' A Bajáról ezidőtájt Budapestre került Oltványi fáradhatatlanul intézte a vidéki, viszonylagos elszigeteltségben élő főorvos képvásárlási ügyeit. Aszalós Imrének folyószámlája volt Oltványinál. A művek kiválogatása közös megbeszélés alapján történt. Megszerzésüket azonban - különösen kapcsolatuk első időszakában - rábízta a művészvilágban otthonosan mozgó Oltványira, aki az ügynökök kétes értékű működésétől is igyekezett megvédeni Aszalóst. „Rúgj ki minden ügynököt" - írja egyik levelében. így sikerült létrehozni ezt a nagyszerű képzőművészeti együttest, melynek legrangosabb darabjait Aba-Ncvák, Bernáth, Szőnyi, Nagy István, Rudnay, Egry, Medgyessy művei jelentették. Ezt jelzi az a tény, hogy számos hazai és külföldi kiállításra kölcsönözték és többször reprodukálták a gyűjtemény egyes darabjait. A főorvos baráti köre azonban eleinte távolról sem méltányolta értékének megfelelően a gyűjteményt. Ma már sokan megváJtozott ízléssel, szemlélettel elismerik rangját, de a kezdeti idők általános felfogásáról így mesél a főorvos: „Egyszer összejött nálunk Baja város előkelőségének egy tekintélyes része. Voltak vagy húszan. Mindenben más véleményen voltak. Egyetlen dologban azonban teljesen egyetértettek: ennyi pocsék képet egy csomóban, mint nálam, még nem láttak sehol." Aszalós Imre számos művésszel (Szőnyi, Bernáth, Szobotka, Koszta, Egry, Medgyessy) folytatott levelezést. Ezek közül kiemelkedően értékes az Egryvel és Medgyessyvel való levélváltása. A témánk szempontjából fontos Medgyessy-Aszalós levelezés, illetve barátság kezdetéről nem tudtunk meg pontos adatokat. A főorvosnak sincsenek már erről tiszta emlékképei, ami érthető is, hiszen csaknem négy évtized telt el azóta. Az első levél hangneme a felületes olvasónak azt sugallja, - s ebben mi sem voltunk kivételek - hogy a levelezést személyes találkozás előzte meg, ám a főorvos úgy emlékszik, ez csak a bajai szoboravatáskor történt meg. Európát behálózó utazásai után városunkban telepedett meg a váci születésű, de a köztudatban - nem véletlenül - bajainak ismert Miskolczy Ferenc festőművész, szobrász.

0 Anyagi körülményei nem tették lehetővé, hogy életét egyértelműen művészetének szentelje, s ezért évtizedekig tanított az ipariskolában, majd a Tanítóképző Intézetben. Hihetetlen energiával fáradozott s fáradozik ma is, a város szellemi életének frissen tartásáért. Mindig az ügyet és sohasem saját hasznát, előrejutását vagy sikerét tartva szeme előtt. E tulajdonságai éppen a bajai Medgyessy-művek megszületésének ismertetése kapcsán is igazolást nyernek. Nemes lokálpatriotizmus hatotta át a város műszaki tanácsosát, Nagy Andrást. Számos bajai magánház és a várost szépítő emlék tervezője (óvodák, iskolák, fürdő, Türr István emlékmű, sportpálya lelátója stb.). Baja fürdővárossá fejlesztésének kitartó, következetes szorgalmazója. Nem volt könnyű egyikük dolga sem. Közönnyel, tunyasággal kellett megbirkózniuk. Szerencsére, nem mindig eredmény nélkül, mint látni fogjuk. 4 Sólymos Ede: Oltványi Imre emlékkiállítás. Katalógus. A bajai Türr István Múzeum Kiadványai 6-7. (Baja, 1963.) 5 M. Heil Olga: Miskolczy Ferenc 50 évre visszatekintő kiállítása. A bajai Türr István Múzeum Kiadványai 14. (Baja, 1968.) 306