A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1973 (Debrecen, 1975)

Néprajz - Dankó Imre: A vásárkutatás néprajzi jelentősége

Különösen szembetűnő volt a feudalizmusban a vásárok és piacok életmódalakító szerepe az erősen tagolt, szervezetileg megosztott társadalmakban. Nem különben a feudális anarchia korában, amikor a kereskedelem egészen sajátos fejlődésen ment keresztül, és fejlődése az élet más területein is egész sor változást eredményezett. Külön figyelmet érdemel tárgyunk szempontjából a gazdaságtörténet, ami a vásárok-piacok történetével a legközvetlenebbül foglalkozik. A gazdaságtörténészek kutatásaik során számos olyan mozzanatra figyeltek föl és feldolgozásaikban sok olyan vonatkozást ismertettek, amelyek elsőrendű néprajzi érdekkel is bírnak. Ilyen vonatkozásban nemcsak Kowalewskyt említhetjük meg, hanem Kulishert is.

45 A gazdaságtörténészekhez hasonlóan a művelődéstörténészek is fölismerték a vásárok és piacok jelentőségét saját kutatásterületük vonatkozásában és ennek megfelelően többé-kevésbé részletesen tárgyalták is azokat munkáikban. Munkáikhoz akarva, nem akarva számos, a vásárok-piacok népéletbeli szerepét megvilágító megállapítást tettek. Érdekes például, hogy Babeau, a régi francia faluról írva, mennyire hangsúlyozza a vásárok és piacok életmód-átalakító szerepét. 46 Nem véletlen az sem, hogy egy, nálunk is ismert, a középkori életről szóló orosz szerkesztésű művelődéstörténeti kresztomátia éppen egy francia, a provinsi vásár színes leírásával illusztrálja a középkori élet sok jellegzetességét/'

7 A művelődéstörténeti kutatásnak és feldolgozásnak különösen nagy hagyományai vannak Angliában s éppen ezért nem csodálkozhatunk rajta, hogy az angol művelődéstörténeti irodalom igen gazdag a vásárok és piacok ábrázolásában. Az angol művelődéstörténeti feldolgozásoknak nagy erénye, hogy már a legkorábbiak is összetettségükben látják és ábrázolják a vásárt és a vásárral kapcsolatos különböző jelenségeket. így a vásárokkal-piacokkal kapcsolatosan feltárják, bemutatják azok széles körű hatását, életmódformáló szerepét; helységenként, tájanként változó sajátosságait. Elsőnek talán néhány régi, de jellegzetes munkát említhetnénk, olyat, mint a Thomas Heywoodé, aki 1633-ban egy utazás kapcsán a barneti heti piacot írta le, hangsúlyozva, hogy a piac voltaképpen társadalmi alkalom/'

8 Thomas Hey wood Angliáját mutatta be aztán részletes elemzésben Byrne, ugyancsak kiemelve az Erzsébet-kori angol piacoknak és vásároknak az élet minden területére kiható jelentőségét/'

9 Természetesen a nagy összefoglaló jellegű angol művelődéstörténeti művekből sem hiányzik a vásárok és piacok ismertetése, illetőleg jelentőségük felvázolása. Quennel monográfiája is jelentőségéhez mérten foglalkozik az angol vásárok és piacok kialakulásával, fejlődéstörténetével, jellegzetességeikkel és a termeléshez, valamint azon keresztül a mindennapi angol élethez való viszonyával.

50 Az angol művelődéstörténeti kutatások igen helyesen a középkorban jelölték meg a vásárok klasszikus idejét, a feudalizmus viszonyai között.

01 Különösen 45 Maxime, Koiaalewsky: Die ökonomische Entwickelung Europas bis zum Beginn der kapitalischen Wirtschaftsform. I-VII. (Berlin, 1901-14.) és Josef, Kulischer: Allgemeine Wirtschaftsgeschichte des Mittelalters und der Neuzeit. I—II. (München und Berlin, 1928-29.) 46 Albert, Babeau

: Le village sona l'ancien régime. 4. kiad. (Paris, 1891.) 47 A. Longinova: Provinsi vásár. In: A középkor világából. Ford.: Gellért György. (Budapest, 1952.) 68-80. 48 Thomas Heywood: English Traveller. (London, 1633.) Idézi: Kulin i. m. 69. 49 M. St. С. Byrne: Elizabethan Life in Town and County. (London, 1925 Second ed. 1954.) 50 H. and M. Quennel: History of Everyday Things in England. I-IV. (London, 1933.) 51 G. G. Coulton.- The Mediaeval Village. (Cambridge, 1925.) 287