A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1973 (Debrecen, 1975)

Néprajz - Dankó Imre: A vásárkutatás néprajzi jelentősége

Dankó Imre A vásárkutatás néprajzi jelentősége A kultúrjavak elterjedése, módosulása jelentős mértékben az anyagi javak cseréjéhez kötött. Ez a felismerés vezette legújabban az etnográfusokat arra, hogy az árucsere néprajzával behatóbban foglalkozzanak. Tanulmányunk - amelynek egyes részeit részben angolul, részben pedig magyarul már korábban közöltük - még akkor készült, amikor az árucsere néprajza felé koránt sem fordult az a nagy érdeklődés, amiről számos újkeletű anthropologiai - szociológiai és strukturális aspektusú - mű behatóan tájékoztat (például: 5. W. Mintz: Internal market systems as mechanism of social articulation. In: Intermediate Societies, Social Mobility and Communication. Seattle, 1959.; S. F. Silverman: Some cultural correlations of the cyclical market. In: Intermediate Societies, Social Mobility and Communication. Seattle, 1959.; C. S. Belshaw: Traditional exchange and modern markets. In: Modernization of traditional Societies Series. New York, 1965.; W. G. Lockwood: The market place as a social mechanism in peasant society. In: Koeber Anthropological Society Papers No. 32. (1965) 47-67.; Ch. T. Tompson: Peasant and bazaar marketing systems as distinct types. In: Anthropological Quarterly. Vol. 41. (1968) 218-227.; S. FormánJ. Riegelhaupt: Market place and marketing system: Toward a theory of peasant economic integration. In: Comparative Studies in Society and History. Vol. 12. (1970.) 188-212.; stb.). Örömmel adhatunk számot arról is, hogy a megindult intenzív, a tárgykör fontosságának megfelelő kutatásnak magyar eredményei is vannak. Az árucsere néprajzának szerteágazó kérdéseit összefoglaló munkálataink közül ki kell emelni Kós Károly alapvető tanulmányát (Az árucsere néprajza. In: Népélet és néphagyomány. Kriterion. Bukarest, 1972. 7-51.). Ennek a pár mondatnak az előrebocsájtásával egyrészt az árucsere további néprajzi kutatásának jelentőségére és szükségességére szeretnénk felhívni a figyelmet, másrészt pedig a tanulmány egyes részeinek újbóli közlését igazolni. A vásár, a piac a népéletben, a népélet alakításában nagy jelentőséggel bír. Nemcsak a szigorúan vett árucsere lebonyolítását szolgálja, hanem közvetlenül és közvetve is kihat az élet egészére. Helyesen állapította meg Ka) BirketSmith, hogy hajlamosak vagyunk a cserét, a kereskedelmet, tehát a vásárt, a piacot kizárólagosan gazdasági kérdésnek tekinteni. Pedig már a primitív népek körében is a kereskedelemben az árucserén kívül sok más tényező szerepel. KajBirket-Smith a kereskedelmi alkalmakat eszközöknek és lehetőségeknek tekinti arra, hogy baráti kapcsolatokat létesítsenek egyének és nemzetségek között. Méghozzá „olyan kapcsolatokat, amelyek a javak tényleges cseréjénél is fontosabbak".

1 Éppen ezért a vásárok és piacok kutatását a néprajztudomány elsőrendű kutatási területének kell tartanunk. Hasonlóan a házhoz, amely a maga 281