A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1973 (Debrecen, 1975)

Néprajz - Papp József: A kender szerepe Tiszacsege társadalmi életében

A kenderföldek úgy tűnik, nem képezték a jobbágyi telekállomány szerves részét. Kezdetben - talán a nyomásos gazdálkodási rendszer bevezetéséig kenderföldet mindenki ott fogott magának, ahol a legalkalmasabbnak találta. Erre utal a XVII. században már ismert Kenderes-laponyag dűlőnév is. Az 1787ben készült térképen azonban már a szántóföldektől elkülönítetten találjuk a ,,Cannabetum"-ot. Ügy látszik, a kenderföldek kijelölése a nyomáskényszer alkalmazásával esik egybe. Ez a faluhoz közel eső terület, amely a Homokhát dűlőben ma is Kenderíöld néven ismert, két évszázadon át volt a csegeiek kenderföldje. Másutt még a jobbágyfelszabadítást követően is csak ritkán vetettek kendert.

4 Ez a ma már házhelyeknek kiosztott terület laza szerkezetű talajánál fogva is alkalmas volt a kender termesztésére. Ebből a földből könnyen lehetett kinyűni a kendert, nem úgy, mint a környező agyagos, kötött talajból. Az itt levő kenderföldek 1882-ben 173 kisparcellára oszlottak, amely nagy eltérésimutat az egykori jobbágy telekegység (57) számához képest.'' A kenderföldtulajdonosok között ott találjuk a telkes jobbágyok mellett az armális nemes és zsellér családokat is. Ez a tény arra is enged következtetni, hogy a kenderföld a feudális korban nem tartozéka a jobbágyteleknek. Ezek a kenderföldek a múlt század második felében 200-tól 800-ölig váltakoztak s már a jobbágyfelszabadítás előtt is adás-vétel tárgyát képezték.

0 A magyar szövőipar elmaradott volta miatt hosszú ideig falunkban is a vászon a paraszti háztartás legfontosabb textile. Csaknem minden fehérneműa gyermek kantusa, a nők pendele, ingvállja, a férfiak inge, gatyája, télire való hosszú lábravaló ja ebből készült. A háztartás egyéb fontos tartozékait: az ágyneműt, törülközőt, sütőruhát és szakajtókendőket, ajtóruhdkat, hamvast, szú nyoghálót, tarisznyát és zacskót vászonból készítették. A paraszti gazdaság nélkülözhetetlen eszközei: a zsák, ponyva, rudallókötél, és istráng alapanyaga is kender volt. ínséges időben, legutóbb az első világháború alatt és az azt követő nehéz években férfiaknak és nőknek egyaránt ruhát: nadrágot, kabátot nyakbavaló kendőt is készítettek vászonból, melyet házilag megfestettek. A vászonból varrt nadrágot viccesen porcellánnadrágnak nevezték. A lányok stafirungjából még a két világháború között sem hiányozhatott a vászonholmi. A kender jelentőségét tekintve a kenyérrel vetekedett. Minden darabkáját megbecsülték, a gyerek abból játékot nem készíthetett, ,,legfeljebb csak bocfapuska golyót, de arra csak kevéske kellett."

7 A kendernek szinte minden részét felhasználták, e tűzifában szegény vidéken még a pozdorját is eltüzelték, a legkisebb kócot is összegyűjtötték. A kender vetésterületének alakulására nincsenek pontos adataink, de az elmondásokból arra lehet következtetni, hogy az olcsóbb gyáripari termékek, a gyolcs, kanavác már a századforduló óta kezdi visszaszorítani a kendert. Az egri káptalan Tuka nevű egykori birtokán, melyet 25 évvel ezelőtt a faluhoz csatoltak, 1940-ben felépült és azóta korszerűsített, ma is működő kenderfeldolgozó üzem, vagy ahogyan itt nevezik Kender gyár újból fellendítette a környéken, így falunkban is a kender termesztését. A kender termesztése a helyi termelőszövetkezetekben napjainkban nagyüzemi méretekben folyik, melyet csaknem kizárólag a Kendergyár dolgoz fel ipari célokra. A gyárban a kender 4 Hajdú-Bihar megyei Levéltár (továbbiakban: HBmL.) U. 64. jelzetű térkép. 5 HBmL( K. 60. jelzetű kataszteri térkép. Tiszacsege 1882. év. 6 HBmL. Csegei jegyzőköny 1749-1860-ig. 7 Papp Józsefné 68 éves adatközlő szerint. 244