A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1973 (Debrecen, 1975)

Történelem - Fogarassy László: A Horthy-hadsereg bevonulása a Tiszántúlra

nulás utolsó perceiben több, mint 3 millió korona értékű kárt okoztak a vasútállomáson.

56 Március 10-én sikerült a soproni 7. századnak átkelni a Tiszán és megszállta a záhonyi hidakat. A soproni 9. század elérte Nyíregyházát, a vasi ezred 1. százada Tiszaföldvárt, 5. század pedig Balmazújvárost. Románok a semleges terület lakosságát zaklatják, túszokat visznek el, Hódmezővásárhelytől keletre Szilágyi Sándor tanyáján ötszörös gyilkosságot követtek el." A tettesek valószínűleg a Hocsi János tanyáján levő őrség tagjai voltak, akik az 56. sz. lábjegyzetben említett akta szerint Bottá főhadnagy parancsnoksága alatt állottak. Emiatt a fővezérség megkereste a hadügyminisztériumot, hogy az antantmiszsziónál lépjen közbe. Március 11-én bevonult Debrecenbe a vasi gyalogezred I. zászlóalja, a következő napon pedig a szombathelyi hadosztály-parancsnokság távíró és törzsszázada. 13-án odaérkezett a vasi ezred törzse, 14-én pedig a debreceni körletparancsnokság, a vasi ezred rohamszázada és műszaki százada, a szombathelyi tüzérosztály 3. ütege, március 16-án pedig az 1. üteg és tüzérosztály-parancsnokság is. A laktanyák összes ablakait betörve, a helyiségeket bepiszkolva találták, úgyhogy ezeket előbb rendbe kellett hozni. A lovakat el sem lehetett helyezni az istállókban, mert a román megszállás idején takonykór és rühjárvány uralkodott, itt először fertőtleníteni kellett.'

8 Érdekes mellékzöngéje volt a debreceni bevonulásnak a Baltazár-féle zászlóügy. Ugyanis a román megszállás alatt a debreceni nők titokban zászlót hímeztek, amellyel a bevonuló „nemzeti hadsereget" akarták megajándékozni. A zászlón rajta volt a magyarok Nagyasszonyának képe, ami ellen Baltazár Dezső, debreceni református püspök vétót emelt, ellenzászlót csináltatott és azzal ajándékoztatta meg a „nemzeti hadsereget". A zászló azután az újonnan megszervezett debreceni háziezred birtokába került. Baltazárnak ez a gesztusa vegyes érzelmeket keltett, tekintettel arra, hogy az 1848/49-es szabadságharc honvédsége is szűzmáriás lobogókat használt és a szintén református Horthy volt az, aki a hagyományt felújította. A máriás zászlót azután mégis felavatták, éspedig 1920. október 28-án, a debreceni vadászzászlóalj részére. A felszentelést maga Zadravecz István, a katolikus tábori püspök végezte, aki naplójában e demonstratív zászlóavatás minden részletét és visszhangját is megörökítette.''" Március 12-én a 2. huszárezred 4. századát Mezőtúrra helyezték, a soproni ezred III. zászlóaljának törzse, 8. és géppuskás százada elindult Mándokra. Békésszentandrásra csendőrséget vártak, amely nem érkezett meg, ezért ennek helyébe Szarvasról a szegedi ezred I. zászlóaljának egy szakaszát ideiglenesen kikülönítették.

593 Március 13-án Szarvason befejezték a csendőrtartalék-század megszervezését, a zalai gyalogezred parancsnoksága, rohamszázada és I. zászlóalja Karcagra érkezett, a vasi ezred II. zászlóalj-parancsnoksága, géppuskás százada, 4. és 5. százada Hajdúszoboszlón, az ezred 9. százada pedig Hajdúböszörményben. Záhonyban és környékén a román megszállás alatt is magyar csendőrség tartott rendet, itt most egy önkéntes tiszti karhatalmi alakulat teljesített szol56 15/12445. 51 15/12483. 58 15/12519, 12591, 12608, 12687/Ia. sz. 1920. 59 Páter Zadravecz titkos naplója. (Bp. 1967.) 84-85. 59a 15/12543. Ugyanitt említés a budapesti karhatalmi alakulatok rossz élelmezése, hiányos ruházata miatt. 234