A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1973 (Debrecen, 1975)

Történelem - Módy György: Szoboszló és környéke a XI–XIII. században

Módy György SZOBOSZLÓ ÉS KÖRNYÉKE A XI-XIII. SZÁZADBAN I. A kutatott települések régészeti-történeti topográfiája A XVI. századi, de a korábbi Szoboszló kiterjedése is nagyobb volt a Bocskai István által lovas hajdúinak adományozott részbirtoknál. A középkori falu egy részén 1606 után is megmaradt a jobbágyság földesúri függőségben. Ezt a jobbágyfalut találjuk meg 1630tól a különböző összeírásokban mint Kisszoboszlót, melynek önálló élete csak az 1660. évi török hadjárattal szűnt meg. A XV-XVI. századi egységes Szoboszló belső telkei a feltehetően a XV. század végén épített és a XVI. század első harmadában erődfallal körülvett templom körül helyezkedtek el. A néphagyomány is megőrizte, hogy a hajdúváros századok alatt kialakult nagy határán viszont nemcsak a középkori Szoboszló feküdt. Bizonyítékul hívtuk a régi térképek sokszor máig élő helyneveit, valamint a régészeti-történeti kutatás eredményeit. Ezek alapján kíséreltük meg elhelyezni Sziget, Köteles, az Angyalháza elnevezés előtt eredetileg Szomajom nevű XVI-XVII. században elpusztult falvakat, valamint a jóval korábban elnéptelenedett Korpád és Kornyó nevű településeket. Fent sorolt településeink középkori faluhelyét, külső határainak kiterjedését csaknem pontosan meg tudtuk határozni közép- és újkori határ járó oklevelek, a XVIII-XIX. századi térképek és régészeti terepbejárások segítségével. (1-7. jegyzet). Bek Pál-Király György 1783-86-ban Szoboszló külső határáról készített térképén a Szigeti telek határrész mutatja a XVI. századi faluhelyet a Kösély egyik kanyarulata által szinte körbezárt helyen. Balogh István 1940 tavaszán fellelte a házak, a templom és az akörüli temető helyét. Sziget falu külső határát ismerjük Zoltai Lajos kutatásaiból, melyeket a Debrecen és Szoboszló közötti határperek anyagára, elsősorban is az 1700. szeptember 17-én kötött szerződésre és Debrecen külső birtokaira vonatkozó 1737. évi generális határbejárásra alapozott. A falu külső határa északon a debreceniek Elep és Hegyes pusztái felől a Hegyeshalomtól a Kun Pál-halmáig húzódott a XVII. században is. Eredetileg a szigeti határ a Hegyeshalomtól nyugatra is átnyúlt, a később szintén Debrecen és Szoboszló által közösen használt szigeti köznyomásra, más néven Arokszeg vagy Istenföldje. Egy 1551. évi határjáró oklevél szerint - bár ez a falu nem egész külső déli határát írta le - Sziget és Szoboszló között a határ a Szántott laponyagtól a Papné halmán keresztül а Веке laponyagig húzott vonal táján futott (8-14. jegyzet). Szoboszló és Nádudvar, illetve Kába és Szovát közötti középkori határvonalra nem ismerünk korai adatokat. A XVIII. századi határok azonosak voltak a hajdúk Szoboszlóra való telepítésekor érvényes határokkal, így feltehetően a XV-XVI. századi Szoboszló külső határa is itt húzódhatott. Használt térképeink mindegyikén megtaláljuk a Sziget határrész déli oldalának Korpád nevű részét. Málnási Ödön majd Sőregi János a XV. század derekán már elnéptelenedett Korpád falu belsőségét a Korpád-halmon vagy az attól nyugatra eső Földvár laponyagon tételezték fel. Geönczy József helyszíni megfigyeléseiből tudjuk, hogy a faluhely a Korpád ér és a régi Kösély meder csatlakozásától 200 méterre északra volt és annak délkeleti szélén az ásáskor-szántáskor előkerült tégladarabok és embercsontok pedig a falu szélén épült templom és az akörüli temető helyét mutatják (15. jegyzet). A XVII. század utolsó harmadában szerezték meg a szoboszlói hajdúk először zálogjogon majd örökáron Köteles pusztát. Területéről 1788-ban Antonius Dienelt térképet készített. Ezen a határ nyugaton Köteles és Szoboszló között a Pece folyás, illetve a Kösély. Bizonyos, hogy ez a természetes határ választotta el a két falut korábban is. A térkép Köteles déli határát ugyanott adja meg, ahova azt egy 1407. évi határbejárás oklevele alapján azonosítottuk, a Kösélyszeghalomtól a Hosszútelekhalmán át a Kornyóhalmáig terjedően. A már idézett 1737. évi határjárás a Hármas laponyagot mint Köteles puszta, Szoboszló és a debreceniek Ebes pusztája közötti régi határdombként jelölte meg. A falu északi határa tehát később is ott húzódott ahová egy 1440. évi Ebes és Köteles vitás határainak megállapítására tett határjárás oklevele alapján helyeztük. A falu templomának helyét Málnási 198