A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1973 (Debrecen, 1975)

Régészet - Mesterházy Károly: Régészeti adatok Hajdú-Bihar megye területe IX–XIII. századi településtörténetéhez. I.

A magyarországi és a környező államok régészeti-településtörténeti kutatásainak vázlatos áttekintése után megkíséreljük Hajdú-Bihar megye területének IX-XIII. századi településtörténetét a régészeti leletek segítségével megrajzolni. Megfigyeléseinket sajnos csak nagyon kis mennyiségű régészeti anyagra építhetjük. Ez az anyag szinte teljes egészében szórványnak tekinthető. Csak néhány lelőhely anyaga származik ásatásból. így a kirajzolódó településhálózat teljesen esetleges. Kivétel Biharkeresztes, Ártánd, Bedő, Mezőpeterd, Bojt és Fúrta területe, ahol a középkori települések felkutatására terepbejárást végeztünk. Az egyes lelőhelyekről származó anyagból a legjellegzetesebbeket igyekeztünk kiválasztani. A sírleleteket csupán néhány jellegzetes lelet bemutatásával használjuk fel, mivel azok gyűjteményes kiadása folyamatban van. Településtörténeti vonatkozásaikra azonban teljes mértékben kitérünk. Ahol lehetőségünk volt rá, a régészeti lelőhelyeket azonosítottuk az okleveles adatokkal. Anyaggyűjtésünk a debreceni Déri Múzeum és a hajdúböszörményLHajdúsági Múzeum IX-XIII. századi leleteit foglalja magában. Mivel a leletek döntő többsége kiadatlan, s a lelőhelyek egy részéről több éven át folyamatosan került anyag a múzeumokba, szükséges volt a leltári tételszámokat is feltüntetni. Nem vettük fel egyik gyűjtemény középkori vaseszközeit sem adattárunkba, mivel ezek is szórványok és nem bizonyítható legnagyobb részüknél, hogy településről származtak-e. Másik fontos oka elhagyásuknak az volt, hogy a középkori vaseszközök keltezése ma még nagyon bizonytalan. 1. Alsójózsa Kiskert 686. Kézikorongon készült fazék töredéke, kihajló, lekerekített, vékonyodó peremrész. Homokkal soványítva, barnás-piros, hullámvonalköteggel díszítve. Déri Múzeum (továbbiakban DM) ltsz. 1931/84. DMJ 1931. 24. (1. kép 5., I. t. 2.) 2. Álmosd-Nádlás rész. Felszíni szórványból származó cserépüst peremtöredékét mutatta be Bacsa Gábor álmosdi lakos (Bartók B. u. 19.). Jelentése szerint a mélyszántott felszínen sok cseréptöredéket lehet találni. 3. Ártánd-Nagyzomlin. A település szélén levő homokdombon épült régi magtárépület környékén és a közeli Kápolnadombon téglakeretes sírok kerültek elő 1952ben. A leletek és helynév középkori falura utalnak. DMÉ 1962-64. 34. 4. Ártánd-Zomlin. Terepjárás során a zomlini szőlőskert mellett, Zomlintól D-re középkori falu és templomának helyét találtuk meg. A felszíni szórványok a XIIXIII. századtól keltezik a települést. A leletek között cserépüst és fazék peremtöredékek, amelyek homokkal és csillámmal soványított agyagból készültek. DM ltsz. 69. 3. 1-8. (II. t. 1-6.) 5. Ártánd. A volt Róth-tanyától kb. 300 m-re Ny-ra terepjárással megtaláltuk Ártánd egyik X-XII. századi településmagját. Jellegzetes leletek: Felszíni szórványok : finomszecsés, csillámmal soványított agyagból készített fazekak oldaltöredékei, vörös színű, vékony falú edényből, egymást keresztező hármas és négyes hullámvonal köteg és vízszintes vonalköteg díszíti. (DM ltsz. nélkül) (VIII. t. 3-4.) A település keleti szélén két földbe mélyített Árpád-kori házat feltártunk. Leletek: 71. 3. 10: finomszemcsés, homokkal és csillámmal soványított agyagból készült cserépüst tagolt peremtöredéke; 71. 3. 39: cserépüst tagolatlan peremtöredéke; 71. 3. 40: sötétbarna-fekete színű fazék peremtöredéke, kavics- és homokszemekkel soványított agyagból, pereme kihajló, ferdén levágott és lekerekített élű; 71. 3. 35: fekete-barna színű fazék peremtöredéke, kihajló, lekerekített, dudorodó perem, halványan látszó fogaskerékminta lenyomattal, (III. t.); 71. 3. 34: nagy, vastag falú fazék kihajló, legömbölyített peremű töredéke, nagyon finom szemcsés agyagból, vállán két sor körömcsípéssel készült díszítéssel; 71. 3. 37: kisméretű, kettős csonkakúp alakú orsógomb, simított felületű, barnás-sárga, (IV. t. 1-4.); 71. 3. 15, 16, 17, 18. finomszemcsés homokkal soványított, karcolt vonal és hullámvonallal díszített fazekak töredékei (V. t. 1-5.) DMÉ 1968. ß^»^^