A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)

Muzeológia - Héthy Zoltán: A Debreceni Múzeumbarátok Körének története 1927–1949

Nem elhanyagolható az a 100 pengős támogatás, amelyet a Kör a múzeum egyik kiadványának (Sőregi János: A méhkasalakú földbevájt üregek prob­lémája с régészeti tanulmányának) megjelenéséhez nyújtott. Debreceni művészek támogatására két ízben került sor. Még 1929 tavaszán Tóth Andrásné fordult kérelemmel a Kör vezetőségéhez anyagi segítségért, amikor férje, Tóth András szobrászművész utolsó perceit élte. „Még fel sem ocsúdtam fiam, Tóth Árpád elvesztéséből, újabb váratlan sorscsapással kell szembenéznem - a művészfeleségek sorsával - írja kérvényében. 2 ' A vezetőség - tekintettel Tóth András sok évtizedes művészi munkásságára és a szobrász Városi Múzeum iránti „egykori bőkezűségére" — a művész halála után ötven pengő segélyt szavazott meg az özvegynek. Egy másik kérvényezőnek, Gábor jani Szabó Kálmánnak száz pengőt utal­nak ki a római Collegium Hungaricumba történő indulásakor - azzal a kikö­téssel, hogy egyéves tanulmányútja végeztével egy képet ajándékoz a Déri Múzeumnak, valamint olaszországi útjáról előadást tart. 28 ' 29 A kikötésnek a festőművész eleget is tett. Előadásának témája itáliai él­ményein túl a Rómában tanulmányozott száraz és nedves freskókészítés volt. A téma aktualitását növelte, hogy az idő tájt sok szó esett a debreceni közteme­tő ravatalozó helyiségében készülő freskóról. Az 1931-ben megtartott másik előadáson Zoltai Lajos ismertette a debreceni városháza történetére vonatkozó művelődéstörténeti kutatásait. A következő évben csak egy előadást rendeztek, ami azonban nagyon érdekes volt és sokakat vonzott. Dr. Haász Imre közép­iskolai tanár a mindennapi életben előforduló babonákról beszélt, dr. Ornstein Lajos idegorvos pedig a babona szerepét ismertette az ideges ember életében. Az előadások szünetében néhány témába vágó Arany-vers hangzott el. 1933-ban - a siker láttán - budapesti szakembereket is fölkértek előadások tartására. S ez a kezdeményezés már sikerrel járt, nem úgy, mint az 1928. éviek. Február 12-én Rabinovszky Máriusz, a neves művészettörténész, kritikus tar­tott vetített képes előadást a modern művészeti törekvésekről. S mintegy az ott hallottak illusztrálására rendezte meg a Múzeumbaráti Kör Vaszary János ki­állítását, ahol a kiváló festőművész legújabb alkotásait mutatta be a debreceni közönségnek. Élményt jelentett a műértők számára a mester megnyitón tar­tett előadása is. A műemlékvédelemből is kivette részét a múzeumpártoló tagság. A Peré­nyi utcán álló Diószegi-Fazekas szobrot az a veszély fenyegette, hogy a nagy hőmérsékleti különbség folytán a téli fagy lassan szétmállasztja a gyenge mi­nőségű kőzetet. A szobor pusztulásának megakadályozása érdekében az egye­sület elhatározta, hogy - miután Medgyessy Ferenc az emlékmű kopásait rend­behozta - télére szétszedhető faburkolattal fedeti azt be. 27 Tóth Andrásné kérelme. Uo. 33/1929. 28 G. Szabó Kálmán kérelme. Uo. 50/1930. 29 Jelentés a Kör anyagi helyzetéről. Uo. 56/1931. 37 ' 579

Next

/
Oldalképek
Tartalom