A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)

Muzeológia - Juhász Imre: Hajdúszoboszló múzeumügyének alakulása (1945–1970)

ból három az országos középiskolai tanulmányi versenyeken ért el helyezést (első, harmadik, negyedik). Tizenegy pedig aranyérmet és más elismerést (könyv, oklevél) szerzett a Sárospataki Diáknapokon s más fórumok előtt.

17 Több diák kézügyességét állította az ügy szolgálatába. Az egyik kisebb csoport a város középkori címerének domborműves mását, a másik - egyházi jegyzőkönyvek alapján - a szoboszlói templomerőd makettjét készítette el. 4. A múzeum szerepe a városban Minthogy Szoboszlón a múzeumi szervező, gyűjtő, és feldolgozó munka mindeddig jelentős mértékben az ifjúság tevékenységén nyugodott, ezért indokolt mindenekelőtt a felnövekvő nemzedékre gyakorolt sokrétű hatására utalni. A múzeum jelentőségét elsősorban ebben látta a tanács művelődésügyi állandó bizottsága is, amikor 1959-ben azt írta: ,, . . . erőnktől telhetően igyekszünk támogatni e nemes kezdeményezést, hiszen a múzeumi gyűjtőmunka szerves része ifjúságunk szocialista szellemű nevelésének, mely népünk valóban értékes, haladó hagyományait egybeforrasztja jelenünk nagy alkotásaival."

18 Pedagógiai szempontból a muzeális értékek felhasználása segíti a lakóhelyismeret tanítását, s a látókör szélesítésén át a történelmi érdeklődés felébresztését. Szakköri keretben az ilyen munka hatékonyan szolgálja a tanulói önállóság fejlesztését és a sokoldalú közösségi kapcsolatok kibontakozását. Utalhatnánk itt a hazafias nevelést kiteljesítő intellektuális és a mély érzelmi élmények kötőerejére is. A múzeum létrehozása, folyamatos gyűjtőtevékenysége érezhetően formálja a város felnőtt lakosságának gondolkodását. Megmutatkozik ez abban, hogy a lakosság mind jelentékenyebb részében fokozódik a hagyománytisztelet, a helytörténeti értékek megmentésére, megőrzésére irányuló törekvés és az ezzel kapcsolatos felelősségérzet. Ennek révén jutottunk nyomára 1965-ben a friesachi dénárkincsnek. E közel hatszáz darabból álló leletet a tudományos vizsgálat rendelkezésére bocsátottuk. A muzeális gyűjtemény bővülése a felnőttek körében is ösztönzőleg hatott a helytörténet, a helyi népélet alakulásának kutatására, népszerűsítésére. A népoktatást szervező Gönczy Pálról szóló tanulmány részben ennek jegyében készült.

19 Két változatban megjelent képes múzeumismertetőnk nevelési, népszerűsítési célokat szolgált. A lovasbandérium egykori parancsnokát is ez késztette a bandérium történetének összefoglalására. Mások a helyi lakodalmas szo17 Helyi szempontból jelentős dolgozatot írtak: Balázs Erzsébet, Borbély Gizella, Csontos Mária, Dávid Klára, Hegedűs Erzsébet, Hegyes Zoltán, Kardos Gyöngyi, Kircsi Erzsébet, Király Sándor, Kovács Katalin, Kürthy György, Nagy Irén, Paranovics Zsuzsa, Pilinszky Zsuzsa, Pók István, Sári Katalin, Szűcs László, Tőkés Erzsébet. Munkaközösségek: Bakó Irma, Császi Erzsébet, Csomor Benő, Kiss Katalin, Nagy Erzsébet, Soós Erzsébet, Székely Károly, Takács Dénes. Csiha Éva, Csiha Judit, Papp Margit, Szilágyi Róza. Császi Béla, Domokos Béla, Köblös Dóra, Magyar Róza. Kovács Gyula, Varga András. Tóth Katalin, Végh Edit. 18 Juhász Imre: Bocskai Múzeum Hajdúszoboszló. (Miskolc, 1959. 3.) 19 Lásd: Juhász Imre: Gönczy Pál, a reformer pedagógus. Hajdú-Bihar megyei Múzeumok Közleményei, 11. sz. (Debrecen, 1969.) 3-85. 612