A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)

Muzeológia - Héthy Zoltán: A Debreceni Múzeumbarátok Körének története 1927–1949

kai Társulat tevékenységét, kiadványait. Élvezetes előadása után a hallgatóság megtekintette az előadó gyűjteményének legszebb darabjait.

51 1941. május 21-én tartotta a Kör évi rendes közgyűlését. Ezen az ügyvezető alelnök számolt be az elmúlt egy esztendő alatt történtekről. Mivel az előző sorokban már kitértünk a Baráti Asztaltársaság működésére, most az egyesület más irányú tevékenységét ismertetjük. A Kör az 1940-41-es időszakban 35 új taggal gyarapodott, s így - az elköltözőitek és elhalálozottak levonásával - a tagok száma 237-re növekedett. A Kör által eddig kiadott két műhöz (Zoltai: Debrecen vizei és Löfkovits Arthur életrajza) újabb csatlakozott: 1940 karácsonyára jelent meg Écsy Ödön István tollából a „Csokonai és Csurgó" című könyv - függelékében Csokonai állítólagos prédikációjával -, mely elő kívánta segíteni azt a törekvést, hogy Debrecen legyen a Csokonai-kultusz központja. A füzet hétszáz példányban jelent meg, s a köri tagokon kívül megkapták a jelentősebb hazai könyvtárak és irodalmárok is. A kötetet több irodalomtörténész méltatta, s izgalmas vita alakult ki a prédikáció eredetisége körül, amit Horváth János egyetemi tanár'

2 és Kardos Albert*

3 egyaránt kétségbe vont. A Kör több mint 250 pengőt utalt ki a Múzeum 1938-as évkönyvének és Balogh István: A jószág teleltetése с cikkének kinyomtatásához. A közgyűlés előirányzott egy nagyobb összeget Zoltai Lajos összes műveinek megjelentetésére. Egyhangú lelkesedés fogadta Sőregi igazgató indítványát is: Déri Frigyes halálának 20. évfordulójára, 1944. október 27-ére adja ki a Múzeumbaráti Kör a debreceni magángyűjtemények leírását és ismertetését magába foglaló illusztrált kézikönyvet, mely a maga nemében egyedülálló lenne az országban.

0

'' Csak sajnálhatjuk, hogy e két kitűnő elképzelés egyike sem valósult meg a világháború miatt. Az egyesület alapszabálya szerint az 1938-ban megválasztott tisztikar és igazgatói választmány megbízatása lejárt, ezért a közgyűlés feladata volt ezek újraválasztása. Sesztina-Nagybákay Jenőt, dr. Sőregi Jánost és Lükő Gábort egyhangúan újraválasztották. Jelentősebb változás következett be az igazgatói választmánynál: az eddigi 12 tag helyett - tekintettel a Kör megnövekedett taglétszámára - 31 tagot választottak az igazgatói választmány kebelébe. Ezek közül az ismertebbek: Déri György, Gulyás Pál, R. Kiss István, Hegyaljai Kiss Géza, Milleker Rezső, Módis László, Nagybákay Antal, Nyireő István, Dobi Oláh István.

55 A következő évi (1942. május 21-í) közgyűlésen örvendetes hírt közölt az ügyvezető alelnök: az egyesület tagjainak száma elérte a háromszázat! (Emlékezzünk vissza: 1938 elején, az átszervezés előtt ez a szám 30 volt!) Ha meggondoljuk, hogy a háromszázas taglétszám a tényleges tagokat jelzi - az elhunytakat és elköltözőket törölték - akkor igazán tisztelettel adózhatunk a Kör vezetőségének, akik mindent elkövettek a taglétszám növeléséért. Kérdezhetnénk: miért tették? Hiszen az egyesület anyagi bázisát az alapítványok, azok kamatai és a különböző pénzadományok képezték, nem a befizetett tagdíjak. Sőt - mivel a tagilletmény fejében adott kiadványok és a múzeum évkönyve 51 Nagy József előadása az éremről. =• Tiszántúl, 1941. május 1. 52 Horváth János levelezőlapja dr. Sőregi Jánosnak. Irattár. 7/1941. 53 Kardos Albert: Maradt-e Csokonainak prédikációja? (Écsy Ö. István válaszával) — Debreceni Szemle, 16. évf. (1942.) 2. sz. 45-48. 54 A debreceni Múzeumbarátok Köre közgyűlése. = Tiszántúl, 1941. május 25. 55 Az 1941. május 21-i tisztújító közgyűlés jkve. Irattár 22/1941. 587