A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)
Muzeológia - Dankó Imre: Jelentés a Déri Múzeum 1972. évi munkájáról
Műtárgyvédelem, állagmegóvás Műtárgyvédelem tekintetében előtérbe került a gyűjteményanyag kiköltöztetése a múzeum épületéből. Megkezdtük a kiköltöztetés előkészítését. Nagymennyiségű raktári dobozt készítettünk, ezekben már elszállításra készen csomagoltuk el a gyűjteményanyagot. A költözéshez nagy mennysiégű biztonságos ládát is készítettünk, amelyek a költözködés lebonyolítása után is hasznos feladatokat fognak ellátni. Restaurátor laboratóriumunk tervszerűen dolgozott és igyekezett a szükségleteknek megfelelő munkákat elvégezni. Előtérbe került a hajdúszoboszlói Bocskai István Múzeum helytörténeti jellegű, de komplex anyagú állandó kiállításának konzerválási, illetve restaurálási munkája. 1972-ben a Déri Múzeumban 206 tárgyat restauráltunk, 4575 dbot konzerváltunk, 1065-öt pedig letisztítottunk. A természettudományi gyűjtemény részére 6 műtárgyat preparáltunk, összesen 5852 db-ot részesítettünk állagmegóvásban. Hajdúböszörményben is eredményes műtárgyvédelmi és állagmegóvási munka folyt, bár a restaurátor betegsége miatt nagy volt a kiesés. A Hajdúsági Múzeumban 1972-ben 11 tárgyat restauráltak, 80-at konzerváltak, 58-at pedig letisztítottak; azaz összesen 149 tárgyat részesítettek állagmegóvásban. Tudományos munka Természettudományi vonatkozásban a Hortobágy, illetve a Debrecen körüli erdőségek rovar-faunájának feltárása folytatódott. E tárgykörből dr. ötvös János több tanulmányt is készített. Lovas Márton tanulmányt írt a múzeum évkönyve számára a Déri Múzeum természettudományi gyűjteményéről. Adatokat gyűjtött a hajdúszoboszlói monográfia természettudományi részének megírásához. A középtávú tudományos tervhez kötötten terepbejárásokat végzett és irodalmi anyagot gyűjtött a Hajdúhát Coleopátra faunája tárgykörében. Régészeti vonatkozásban Sz. Máthé Márta tudományos munkássága a gyűjteményanyaghoz, illetve a gyűjteménygyarapodáshoz kapcsolódott. Két tanulmánya jelent meg: Ujabb bronzkori lelet Nádudvarról címen az Acta Archeológicában; a múzeum évkönyvében pedig Középső bronzkori fegyverlelet Téglásról címmel. Ezeken kívül elkészítette A hajdúszoboszlói rézkori temetők kérdése, A korai rézkor kérdése a Tiszazugban, Adatgyűjtés a Berettyóvölgy bronzkori kutatásához című dolgozatait. A helytörténeti kutató-' és tudományos feldolgozómunka főleg a XIII-XVII. századig terjedő időszak településtörténetével függött össze és már több éve folytatólagosan képezi Módy György tudományos munkásságát. Kutatásai és feldolgozásai jelentős mértékben a már megjelent, illetőleg megjelenés alatt álló helytörténeti monográfiákhoz (Hajdúnánás, Hajdúböszörmény, Polgár, Hajdúszoboszló) kapcsolódik. Legújábbkori történeti téren a tudományos feldolgozó tevékenység központját a Déri Múzeum szabadkőműves tárgyi emlékanyagának rendszerezése képezte. A középtávú tudományos tervhez kötötten G. Kapusi Erzsébet továbbfolytatta az agrárproletariátus életviszonyairól szóló gyűjtését az 1900-as évek elejéről. Képzőművészeti-művészettörténeti tudományos kutató- és feldolgozó tevékenységünk szintén szoros kapcsolatban volt a gyűjteményanyaggal és az 1972-ben folytatott gyűjtéssel. Masits László egyives tanulmányt írt a kismarjai XVII. századi ezüst pecsétnyomóról, az évkönyv számára. Sz. Kürti Katalin Képzőművészeti szervezeti élet Debrecenben 1945-50 között címmel írt tanulmányt. Továbbfolytatta Hrabéczy Ernő életéről és munkásságáról már korábban megkezdett adat- és anyaggyűjtését. Irodalom-irodalomtörténeti téren dr. Kilián István korábbi munkái folytatását végezte, illetőleg fejezte be. A Déri Múzeumnál végzett tudományos tevékenysége a gyűjteményanyagban való tájékozódásra szorítkozott. Iparművészeti vonatkozású tudományos tevékenység, szakember hiányában, múzeumunkban nem folyt. 1972-ben is szép eredményekkel járt a néprajzi kutató- és feldolgozó munka. Ennek központjában azok az agrártörténeti kutatások álltak, amelyeket folytatólagosan dr. Varga Gyula végzett területünkre vonatkoztatóan. Cs. Tábori Hajnalka, bár egész 658