A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)
Muzeológia - Juhász Imre: Hajdúszoboszló múzeumügyének alakulása (1945–1970)
néprajzi anyagooi áll. Ezen belül a kisparaszti gazdálkodás, a pásztorélet és az állattartás eszközanyaga a legjelentősebb. A történelmi jellegű tárgyi anyag kisebb. Ez a település történetének jelentősebb fordulataihoz és a város nevesebb szülötteihez kapcsolódik. A tárgyi anyagban a néprajzi, az összevont adattárban (írott, nyomtatott dokumentumok, fotók, feldolgozások, muzeális értékű könyvek) a történelmi jelleg dominál. 3. A kutató - feldolgozó tevékenység A gyűjtőmunka fejlesztése és a kiállítások rendezése figyelmünket a helytörténeti és néprajzi kérdések tisztázásának fontosságára irányította. Az „elméleti kutatás" fellendülésére (természetesen diákszinten értelmezve) jó alkalmat nyújtottak a jelentősebb évfordulók, nemzeti ünnepeink és nem utolsósorban a különféle szervek által meghirdetett pályázatok. A későbbi felhasználás szempontjából igen szerencsésnek bizonyult, hogy egy jó felkészültségű népes szakköri munkacsoport - két évi munkával - öszszeállította Hajdúszoboszló történetének és néprajzának bibliográfiáját. A sokszorosított kiadványnak a helytörténet iránt bővebben érdeklődő pedagógusok is hasznát látják. Voltak szakkörösök, akiket megyénk, városunk parasztságának helyzete érdekelt. Az egyik tanulót részben a múzeumban őrzött cselédsorssal kapcsolatos emlékek megismerése késztette arra, hogy kutatója legyen a szoboszlói cselédség sorsának. Többen foglalkoztak a Tanácsköztársaság és a felszabadulás helyi eseményeinek feltárásával, városunk szocialista fejlődésével. Néhány szakköri tag figyelmét a szoboszlói földgázmező feltárásának izgalmas története és a magyarfrancia együttműködéssel felépült gázbontó fejlődése ragadta meg. Foglalkoztunk iskolánk történetével is. Egyesek a gyógyfürdő és a szoboszlói vendéglátás „szakértői" lettek. Akadtak, akiket a kihaló iparágak története érdekelt. Egy kisebb munkaközösség három évig foglalkozott településtörténettel és a szoboszlói helynevek eredetével. Lelkes búvárokra találtak a város nagy szülöttei is. Részben a múzeumban levő emlékekre támaszkodva feltártuk, illetve kiegészítettük Hőgyes Endre, a „magyar Pasteur" 1 ' 1 (a gimnázium névadója), Kenézy 6. kép. Gönczy Pál irattartója Gyula orvostudós, Fehér Gábor író 606
