A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)

Muzeológia - Juhász Imre: Hajdúszoboszló múzeumügyének alakulása (1945–1970)

Néprajzi vonatkozásban szép gyűjteménnyel rendelkezünk a kisparaszti gazdálkodás, a nálunk na9y hagyományra visszatekintő pásztorélet, a népi építészet (lakberendezés, kerámia) és a részben kézi hímzésű, színes textilanyag köréből. Az összegyűjtött tárgyak, eszközök - melyek nemegyszer faragással, berakással vagy karcolással díszítettek - a paraszti élet kb. egy évszázados alakulásának ránk maradt útjelzői. Néprajzi gyűjtőterületünk Szoboszlón kívül kiterjed Nádudvarra, Kábára, Tetétlenre, Földesre és Hajdúszovátra, A gyűjtemény tehát a környék népéletéről is tájékoztatást nyújt. Okmányaink között XVI-XVIII. századi donációs levelek találhatók. Féltve őrzött kincsünk a szoboszlói lovas hajdúk vezetőjének (H. Fekete Péter), illetve családjának Bocskaitól kapott nemesi adománylevele. A XIX. század dokumentumai között atyafiságos osztozkodások, periratok, haszonbéri szerződések, adókönyvek, kimutatások, pusztai számadások, juhtartó gazdaságok írásos anyaga, tanácsi és olvasóköri jegyzőkönyvek szerepelnek. A Bocskai István felkeléséről írott kéziratos könyvünk igen jól érzékelteti a kor viszonyait. „ . . . nyilván vagyon az egész országnál - olvashatjuk ebben - hogy Bastha György Erdélyt halhatatlan kegyetlenségével úgy annyira elpusztította, elégette, népét levágta, minden marháj okát praedára vetette, hogy nemhogy Bocskai Urunknak ő Felségének életében, de azután ötven esztendeig is tsak valamennyire is fel nem épülhet."

13 A hajdúk történetének kutatásában a XIX. század első feléből származó emlékiratainkon kívül hasznos forrásul szolgálhat Sillye Gábor hajdúkerületi főkapitány összeállításában megjelent „Szabályrendelet" is. 2. kép. A lovashajdúk zászlója 13 Szalay: Acta de Bochkay tumult. (Kézirat. 1815. Hsz. BIMA. 160-70.) 603