A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)

Muzeológia - Héthy Zoltán: A Debreceni Múzeumbarátok Körének története 1927–1949

gyár Nemzeti Múzeumnak kívánták átadni. A Múzeumbaráti Kör vezetősége, különösen Sesztina Jenő elnök mindent elkövetett, hogy a lelet a debreceni mú­zeum tulajdonába kerüljön. Levélben keresték föl a pénzügyi államtitkárt, Var­gha Imrét; a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatóját és gróf Bethlen István ny. miniszterelnököt a tárgy visszaszerzése érdekében.' 25 S fáradozásuk sikerrel járt: a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium az aranytárgyat a Déri Mú­zeumnak jutatta. Sikerült azt is elérni, hogy Debrecen városa a becsértéknek (597.77 P.) őt mint a lelőhely tulajdonosát illető Уз-áról saját Déri Múzeuma részére lemondott; hogy a Múzeum vezetősége a megtalálót illető másik '/:i-ot a múzeumi belépőjegyek árából fedezhesse. Az államkincstárt megillető '/.i-ot (199.25 P;) a Múzeumbaráti Kör bocsátotta a Múzeum rendelkezésére, mint segélyt, ezzel lehetővé téve a jelentős lelet Debrecenben maradását. 2 " Az egyesület azonban az értékes régészeti lelet megszerzése mellett mű­tárgy vásárlásokkal folyamatosan gyarapította a múzeum képtárát is. Ebben az időszakban (1930-33) hat festményt vett meg, összesen 2300 Pengőért. A műalkotások közül kiemelkedik Pólya Tibor „Iringálók" és Káplár Miklós „Hortobágyi vásár" című nagyméretű képe. 5. kép. A Kör tárgyaló szobája a Déri Múzeumban 25 A fancsikai aranylelet megszerzésére irányuló levelezés. Déri Múzeum. Általános Törté­neti Dokumentációs Gyűjtemény. 26 A Déri Múzeum Felügyelő Bizottságának kérelme a fancsikai aranylelet becsértéke egyharmadának elvállalása tárgyában. Irattár 9/1933. 578

Next

/
Oldalképek
Tartalom