A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)

Muzeológia - Lovas Márton: A Déri Múzeum Természettudományi Gyűjteménye 1930–1970

Az 1945-1970-es táblázat a múzeum gyűjteményének gerinces állataira vonatkozó adatokat tartalmazza. A Déri Múzeum természettudományi gyűjteménye 1970-ben összesen 13 785 darabból áll. Az előbbiekben rövid áttekintést nyertünk a Déri Múzeum természettudományi Gyűjteményének történetéről, s a statisztika tükrében láthattuk annak fejlődését és jelenlegi állapotát. Nem nagy ez a gyűjtemény, különösen akkor, ha más gyűjteményeket veszünk összehasonlítási alapul. Az országos gyűjtemények darabszámai mellett pedig egyenesen törpének tűnik. Azt kell azonban szem előtt tartanunk, hogy ezt az anyagot nagyrészt egy ember munkájának köszönhetjük, aki fáradságot nem kímélve az ügy iránti lelkesedésből gyűjtötte azt össze. A gyűjtemény nagyon sok lényeges és ritka, a tájra jellemző fajt tartalmaz. Számban (1667) a növénygyűjtemény nem nagy, de a tájra jellemző fajok teljességének bemutatására és megőrzésére törekszik. A területen előforduló, társulásalkotó fajok nagy része megtalálható a gyűjteményben. Az edényes virágtalanok és virágos növények gyűjteményén kívül van egy kisebb számú herariumi lapból álló gombagyűjteménye is a természettudományi tárnak, ami a fenti statisztikai kimutatásban nem szerepel, mivel még nem került feldolgozás alá, lévén a legutóbbi év gyűjtése. A rovargyűjtemény szintén a megye legjellegzetesebb tájairól származik. A Hortobágy, Haláp, a fényi erdő a leggyakrabban előforduló lelőhelyek. A megye területén kívüli gyűjtőhelyekről is találunk anyagot, mint a Mátra és a Bükk hegység, valamint a Dunántúl egyes részei. Anyaga felöleli a rovarok osztályában (Insecta) a Proturák, félrovarok rendjétől a Hymenopterákon, hártyásszárnyúak rendjén át a Rhynchota, szipókás rovarok rendjéig az összes rendeket. Természetesen nem egyenlő súllyal szerepelnek ezek a rendek mind a gyűjteményben, hiszen az a fajok nagy száma miatt elképzelhetetlen. Az egyik legnagyobb rovarrend a Coleopterák, bogarak rendje és a tájra nagyon jellemző Orthopterák, egyenesszárnyúak rendje a legjellemzőbb. A madárgyűjtemény is sok, lényeges és ritka, a tájra jellemző fajt tartalmaz. Néhány érdekes faj: Brantha ruficolis Pali. - vörösnyakú lúd; Brantha bernicla bernicla L. - örvös lúd; Anser anser L. - nyári lúd; Anser erythropus L. - kis lilik; Anser albifrons albifrons Scop. - nagy lilik; Anas acuta acuta L. - nyílfarkú réce,- Aythia niroca niroca Güld. - cigányréce; Chlidonias leucoptera Temm. - fehér szárnyú szerkő; Aquilla heliaca heliaca Sav. - parlagi sas,- Falco vespertinus vespertinus L. - kék vércse,- Falco columbarius aesalon Tunst. - kis sólyom; Limosa limosa L. - goda,- Numenius arquatus arquatus L. - póling; Asio flammeus Pontopp. - réti fülesbagoly stb. Nem szerepel az ismertetésben az a néhány Amphibia - kétéltű és Reptilia - hüllő, amelyek folyadékos preparátumokban vannak gyűjteményünkben. Hely hiányában összezsúfolva van a Városi Múzeum, ill. a Déri Múzeum ásványtani anyaga, amit revideálni és újra leltározni kell, hogy tudományos értékei hozzáférhetőek legyenek. Befejezésül néhány szót gyűjteményfejlesztési terveinkről. A vegyszeres gyomirtás elterjedése következtében faunánk érzékenyebb képviselőit a kipusztulás veszélye fenyegeti. Feltétlenül szükséges tehát begyűjtenünk ezt az anyagot, hogy legalább a múzeumban be tudjuk mutatni a következő generációknak. Hazánk területén több természettudományi szempontból kikutatlan terület, ún. „fehér folt" van. Ezek közé tartozik Hajdú-Bihar megye nagy része, elsősorban a földrajzi értelemben vett Hajdúság és a bihari szikesek. Céljaink 558