A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)

Muzeológia - Lovas Márton: A Déri Múzeum Természettudományi Gyűjteménye 1930–1970

nyú madarakból néhányat díjmentesen engedjen át a Hortobágyi Múzeumnak. Ezt a kérést teljesítették. így jött létre a Hortobágyi Múzeum.

5 A Déri Múzeum és a Hortobágyi Múzeum természettudományi gyűjteményének anyagát ettől kezdve együtt tartják nyilván. A Hortobágyi Múzeum kiállítása sikert aratott. Ettől kezdve gyarapodik a természettudományi gyűjtemény, elsősorban a Hortobágy vadászainak ajándékaival. Ezek főként madarak, melyeket kitömve ugyanitt állítanak ki. 1935-ben a Hortobágyi Múzeum további fejlődését a város 13.104-1935. II. sz. határozata is elősegíti, amely elrendeli, hogy a múzeum vezetősége a Hortobágyi Múzeumot a Déri Múzeum raktári anyagából gyarapítsa, a madár és emlős gyűjteményt pedig újabb szerzéssel egészítse ki. A Déri Múzeum vezetősége ennek megfelelően az egyetem Állattani Intézetét kereste meg és a város, valamint a debreceni Vadásztársulat engedélyével Sátori Józsei tanársegédet bízta meg a hiányzó zoológiai anyag összegyűjtésével. Rajta kívül mások is kivették részüket a múzeumi anyag gyarapításában, köztük Németh Nándor, a hortobágyi csárda akkori bérlője. Ugyanebben az évben felvetődik a múzeum átszervezésének gondolata is. Mivel a csárdát ebben az időben többnyire vadászok látogatják, kiknek érdeklődése a puszta madárvilágát bemutató kiállításra irányul, ezért Sőregi János, a Déri Múzeum igazgatója a kiállítás természettudományi részét a csárda mindhárom szobájára igyekszik kiterjeszteni. A természettudományi gyűjtemény gyarapodása az előző évekhez képest erőteljesebb s állománya 1935 végére eléri az 567 darabot.

6 1936-ban fejlődik a kiállítás technikája. A könnyen pusztuló préselt növényeket színes növényfestményekkel cserélik ki és a puszta madárvilágát ökológiai szempontok figyelembevételével igyekeznek bemutatni, pl. a puszta téli madárvilágát egy helyen és egy csoportban kiállítva.

7 A következő években tovább bővül a Hortobágyi Múzeum anyaga és berendezése. A madarakat a portól és nedvességtől védő üvegbúrák alatt helyezték el. Ezzel a műveletlen látogatók kártevései ellen is hatásos védelmet biztosítottak.

9 Sőregi János igazgató 1941-1942-re a Hortobágyi Múzeum anyagának újabb szerzeményekkel való gyarapítását tervezi, elgondolásai azonban szakpreparátor hiánya miatt nem valósulnak meg.

11 A lassan kibontakozó fejlődést a II. világháború is megtöri. 1942-re a Hortobágyi Múzeum gyűjteményének gyarapodási üteme lecsökken. Az összes, évi gyarapodás 10 darab. 1942-ben a Déri Múzeum igazgatója a Főigazgatóság engedélyével a múzeum ásványgyűjteményét az Egyetem Ásványtani Intézetének akarja átadni, mivel a múzeumnak természettudományi osztálya nincs és az anyag kezeletlenül hever. A város vezetősége azonban egyelőre döntést nem hoz, s a gyűjtemény így továbbra is a Déri Múzeumban marad. A múzeumnak mégis vannak kapcsolatai az egyetemmel, mivel a Hortobágyi Múzeum számára az állatok kitömését az Állattani Intézetben végzik.

12 A következő évek háborús eseményei a Déri Múzeumban nagy károkat okoztak, a Hortobágyi Múzeum anyaga pedig teljes mértékben elpusztult. A két múzeum szép gyűjteménye, amely 1943 végére a 789 darabot elérte s nagyrészt kitömött madarakból állt, csaknem egészen megsemmisült.

13 A felszabadulás után megindult a debreceni' Déri Múzeumban keletkezett háborús károk felmérése, a gyűjtemény revíziója és az épület helyreállítása. 554