A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)
Művészettörténet - Sz. Kürti Katalin: Képzőművészeti élet Debrecenben 1945–1951 között
vészetet". 11 Debrecen vezetői komolyan foglalkoztak a nagyerdei telep tervével, s 1946. február 20-i 4642/1946 IV. sz. tanácsi határozatukban kimondták: a tanács „minden lehetőt elkövet annak érdekében, hogy az ügy sikerrel járjon". Egyben megbízták Sőregit: a telep ügyében járjon el a művészeknél, ismerje meg, s a tanáccsal ismertesse véleményüket. Sőregi minden debreceni művészt és a Budapesten élő három elszármazottat kérdőíves levéllel keresett fel. Toroczkai szerint „évtizedes mulasztást tenne jóvá a város a művésztelep megvalósításával"' 18 Gáborjáni - reálisan mérve fel a helyzetet - azt javasolja, hogy a Nagyerdőn kisajátított lakásokat rendezzék be a telep céljainak megfelelően, s a Hortobágyon, a fogadóban 2-2 hónapos ingyenes ellátást biztosítsanak a beutalt festőknek. Javasolja továbbá, hogy a művészeket az Ady Társaság jelölje ki a telepre, akik évente egy-egy képet adnának a városnak. Medgyessy több megbeszélésre leutazott Kardos Lászlóval, Pátzay Pállal, de levélben is elmondta véleményét: „ha ez íelvirágzik valaha, még megérjük, hogy megtöri a hagyományos részvétlenséget és mozdulatlanságot. . . Holló Lászlónak az áldozatos művészetszeretete biztosíték lesz arra, hogy jó kezekbe kerül a művésztelep megszervezése, csak kedvét ne vegye a közönyösség"}" Ugyanakkor jól látja Medgyessy a Sőregi-féle tervezet túlzásait, nehézségeit: „tudom nagy iába vágtad a íejszét, de meg kellett indítani ezt a dolgot végre - igaz, hogy a legsúlyosabb időben. Máskor, régebben sokkal könnyebben ment volna, mint most. De még se maradjon Debrecen ennyire vissza, ahogy most áll, mit az is mutat, hogy művészei vagy elsenyvednek, vagy megszöknek, mivel nem állják a rajok váró csendes halált. Kívánok néktek erőt és kitartást. Kár, hogy olyan kevesen vagytok hozzá. Talán majd jön új generáció". 20 A helybeliek közül Bánszky, Ballá, Félegyházi, Ferenczy, Holló, Hrabéczy, Menyhárt stb. helyeselte Sőregi tervét, a jelölt vezető választását. A művészek véleményei öszszesítésével egyidőben Sőregi kéri a tanácstól a telek kijelölését, illetve a tervek elkészíttetését. A városi tanács 1946. augusztus 30-i közgyűlésén meghozta 429/1946 kgysz. határozatát, amely a Hajdúböszörményi út, a Hungária körút és a Békési Béla út által határolt területen jelöl ki 42 kat. holdnyi területet, erdőrészt művésztelep céljára. Egyben a Földművelésügyi Minisztériumtól viszszakéri e területet kulturális célokra. A debreceni csoport és a közvélemény élénken foglalkozik a telep ügyével. Dr. Csillag Miklós kultúrtanácsos már egy 1946-os interjúban említi a város tervét, s ez ügyben Budapesten is tárgyal. Debrecen kultúrközponttá úgy válhat, ha az irodalom, a zene mellett a képzőművészet terén is ér el eredményeket. A művésztelep felállítása „Debrecent hasonlóvá tenné N agybányához 17 Koszta József kézírásos levele Sőreginek, 1946. X. 20-i szentesi keltezéssel. - DM. Irattára: 1946/38. sz. 18 Toroczkai Oszwald, mint az 1924-ben létesült Művészház igazgatója fordult a városhoz, Magoss György polgármesterhez azzal a kéréssel 1927. március 5-i levelében, hogy létesítsenek művésztelepet, melyben szükségmegoldásként legalább hat lakás legyen műteremmel. Pályázók: Balezer, Bánszky, Csűrös, Gáborjáni, Senyéi, iíj. Kovács, Dienes, Nagy Sándor, Debreczeny, Némethy voltak. A tanácsülés Borsos József építészt, műszaki tanácsost bízta meg a tervezéssel. Az 1928. aug. 7-i tanácsülésen adta elő tervét Borsos 350 000 pengős költséggel egy háromemeletes, tizenhárom lakásos házra vonatkozóan. Két lakást időszakosan, ösztöndíjasnak tartottak volna fenn. A tanácsülés olyan megkötéssel hagyta jóvá a tervet, ha annak összege belefér a 3 400 000 dolláros külföldi kölcsönkeretbe. Ez természetesen nem vált lehetővé a háború utáni nehéz időszakban. 19 Kérdőíves levélre válasz. DM. sz. 38/1946. 20 Medgyessy Ferenc levele Sőreginek, 1946. III. 10-i keltezéssel. 30 Déri Múzeum évkönyve 465
