A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)
Művészettörténet - Sz. Kürti Katalin: Képzőművészeti élet Debrecenben 1945–1951 között
ribbak az üzemi kiállítások, tárlatvezetések. 1950-ben pl. az MDP Városi Bizottsága kérésére hét üzemben (pl. Alföldi Nyomda, Hajlított Bútorgyár, Vagongyár stb.) rendeztek vándorkiállítást tárlatvezetéssel. A Hajlított Bútorgyárra vonatkozó eszmei freskópályázaton Ballá és Menyhárt I., Szathmári Irma III. és Holló IV. díjat kapott. A csoportüléseket 1949-től a Magyar-Szovjet Baráti Társaság klubhelyiségében tartották, Menyhárt József itt rendezte meg 1950-ben a szovjet grafikai kiállítást. Az 1950. január 23-án megnyílt Művész Klub azzal a céllal alakult, hogy „ideológiai kérdéseket tisztázzunk, nemcsak egymás között, hanem az irodalom, a zene helyi képviselőivel, . . . az élmunkásokkal, sztahanovistákkal"' У 1 Hasonló jelenséggel országosan is találkozunk: a Szövetség konzultációs bizottságaiban bányászok, gyári munkások vettek részt művészetpolitikusok mellett. A Budapesten megrendezett I. Magyar Képzőművészeti kiállítás rendezésével és a Munkácsy-, Kossuth-díjak odaítélésével is a szocialista realista műveket hangsúlyozta. A debreceniek közül Menyhárt „Gőzkalapácsnál", Rimóczi „Első beszolgáltatok", Veress Géza „Dűlő út javítók" és Félegyházi „Bútorgyári sztahanovista" műve került a műcsarnoki kiállításra. Félegyházi László a Munkácsy-díj III. fokozatát kapta munkásportréjáért. Az 1950-es debreceni őszi tárlat is az új szellemben, a szocialista realizmus jegyében készült műveket sorakoztatta fel - egyben megmutatta az elbizonytalanodás jegyeit, az irányzat félreértését. A Déri Múzeum tevékenysége 1946-51 között A múzeum állandó képtára csak 1950 nyarán nyílt meg, de időszaki kiállításai a felszabadulás után 1946-tól folyamatosak voltak. Az 1945-ös antifasiszta grafikai kiállítás után az 1946 májusában rendezett egyéni kiállítás, Gosztonyiné tárlata volt az első képzőművészeti esemény a múzeumban. 1946ban a csoport három kiállításán túl Orosz mezőgazdasági kiállítás nyílt a múzeumban, a szeptember 20-21-én rendezett Magyar-Szovjet Művelődési Társaság Hajdú megyei kongresszusához kapcsolódva. 1947. április 13-án nagysikerű angol fényképkiállítást nyitottak, amelyet filmvetítések, előadások és hangverseny egészítette ki. Július 20-tól újjáépítési kiállítás mutatta be a háborús veszteségeket és a jövendőre vonatkozó építkezési terveket. A 33 tablós anyagot Menyhárt József és Ballá László készítette, nagy szerepet juttatva a tervezett művésztelepnek. Az 1947. szeptember 21-én nyíló Francia építészeti kiállítás többek között Le Corbusier terveivel szemléltette a modern építészetet. Az MSZBT rendezvényeként októberben Moszkva 800 éves kiállítás volt a múzeumban. A november végén nyíló Falu-város bemutató céljaként a kislakásépítők ízlésnevelését jelölték meg az országos rendező szervek. Az Ady Társaság 20 éves jubileumi rendezvényei tiszteletére a múzeum Ady emlékszobát rendezett be, amelyben a volt társasági tagok portréin kívül Holló és Menyhárt Ady portréit és Holló megrendelésre készített Őskaján с festményét helyezték el. Ugyanekkor, novemberben nyílt a képzőművészek ünnepi jubileumi kiálítása. 1948 a magyar szabadságharc centennáris éve. A múzeum a kialakított 48-as szobán kívül reprezentatív képzőművészeti kiállítást rendezett február-márciusban. Ekkor adott Sőregi igazgató megbízást 12 Menyhárt Józseí kézírásos levele Toroczkainak, Debrecen. 1950. január 27-i keltezés sei (DMA). 461
